Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)
(a továbbiakban: Vr.) 5. §-ának (1) bekezdése szerint „vadászatra jogosított"-on az állami vadgazdaságot, állami erdőgazaságot, állami gazdaságot, termelőszövetkezeti és haszonbérlő vadásztársaságot kell érteni. A vadgazdálkodást és a vadászatot csak olyan területen szabad folytatni, amely önálló vadgazdálkodási egység; a vadászterület vagy apróvadas vagy nagy vadas vadászterület (Vr. 21. §). Az apró vadas vadászterületen — a vaddisznó, az őz és a túzok kivételével — nagyvadra vadászni tilos [Vr. 35. § (3) bek.]. Az apró vadas vadászterületen tehát a nagyvadak közül nem lehet vadászni a szarvasra, a dámra, a muflonra és a siketfajdra. A kártékony vad korlátozás nélkül elfogható és pusztítható [Vr. 24. § (1) bek. b) pont.]. Az említett rendelkezések értelmében tehát az állam az őt megillető vadászati jog hasznosítása keretében adja meg másnak a jogot a vad tulaj donbavételére. A jogszabály meghatározza, hogy a vadászatra jogosított a vadászati jogot melyik területen és milyen vadra vonatkozóan gyakorolhatja. A vadászatra jogosultság tehát a jogszabályban és a jogszabály rendelkezésén alapuló haszonbérleti szerződésben meghatározott tartalmú jogosultságot jelent. A Ptk. 128. §-ának (2) bekezdésében és az Evt. 34. §-ának (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés tehát, amely szerint a vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad a vadászatra jogosított tulajdonába kerül, szorosan összefügg a vadászati jogosultság tartalmát meghatározó rendelkezésekkel. Ezért az említett szabály alkalmazásánál „vadászatra jogosított"-on azt a vadászatra jogosítottat kell érteni, amelyiknek a vadászati jogosultsága az elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vadra kiterjed. A vad tulajdonát tehát ez a vadászatra jogosított szerzi meg. Mindezekből az következik, hogy a) az apróvadas vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott apróvad, b) a nagy vadas vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott nagyvad és apróvad, c) az apró vadas vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vaddisznó, őz és túzok, valamint d) az akár apróvadas, akár nagy vadas vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott kártékony vad az azon a vadászterületen vadászatra jogosított tulajdonába kerül, amelyiken az elejtés, elfogás vagy elhullás történt; ej az apró vadas vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott szarvas, dám, muflon és siketfajd tulajdonát pedig az azon a nagy vadas vadászterületen vadászatra jogosított szerzi meg, ahonnét az említett nagyvad kiváltott. Az egyik vadászterületen megsebzett, de egy másik vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad — az érdekelt vadászatra jogosítottak eltérő megállapodása hiányában — ugyancsak az a)—e) pontokban foglaltak szerint kerül az apróvadas vagy a nagyvadas vadászterületen vadászatra jogosított tulajdonába, éspedig figyelemmel arra is, hogy a Vr. 13. §-ának (2) bekezdése szerint a sebzett vadat idegen vadászterületen csak az ott vadászatra jogosított engedélyével szabad követni. 220