Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

(a továbbiakban: Vr.) 5. §-ának (1) bekezdése szerint „vadászatra jo­gosított"-on az állami vadgazdaságot, állami erdőgazaságot, állami gazdaságot, termelőszövetkezeti és haszonbérlő vadásztársaságot kell ér­teni. A vadgazdálkodást és a vadászatot csak olyan területen szabad foly­tatni, amely önálló vadgazdálkodási egység; a vadászterület vagy apró­vadas vagy nagy vadas vadászterület (Vr. 21. §). Az apró vadas vadász­területen — a vaddisznó, az őz és a túzok kivételével — nagyvadra va­dászni tilos [Vr. 35. § (3) bek.]. Az apró vadas vadászterületen tehát a nagyvadak közül nem lehet vadászni a szarvasra, a dámra, a muflon­ra és a siketfajdra. A kártékony vad korlátozás nélkül elfogható és pusztítható [Vr. 24. § (1) bek. b) pont.]. Az említett rendelkezések értelmében tehát az állam az őt megillető vadászati jog hasznosítása keretében adja meg másnak a jogot a vad tulaj donbavételére. A jogszabály meghatározza, hogy a vadászatra jogo­sított a vadászati jogot melyik területen és milyen vadra vonatkozóan gyakorolhatja. A vadászatra jogosultság tehát a jogszabályban és a jog­szabály rendelkezésén alapuló haszonbérleti szerződésben meghatáro­zott tartalmú jogosultságot jelent. A Ptk. 128. §-ának (2) bekezdésében és az Evt. 34. §-ának (2) bekez­désében foglalt az a rendelkezés tehát, amely szerint a vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad a vadászatra jogosított tulajdonába kerül, szorosan összefügg a vadászati jogosultság tartalmát meghatározó rendelkezésekkel. Ezért az említett szabály alkalmazásánál „vadászat­ra jogosított"-on azt a vadászatra jogosítottat kell érteni, amelyiknek a vadászati jogosultsága az elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vadra ki­terjed. A vad tulajdonát tehát ez a vadászatra jogosított szerzi meg. Mindezekből az következik, hogy a) az apróvadas vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott ap­róvad, b) a nagy vadas vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott nagy­vad és apróvad, c) az apró vadas vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad­disznó, őz és túzok, valamint d) az akár apróvadas, akár nagy vadas vadászterületen elejtett, elfo­gott vagy elhullott kártékony vad az azon a vadászterületen vadászatra jogosított tulajdonába kerül, amelyiken az elejtés, elfogás vagy elhullás történt; ej az apró vadas vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott szarvas, dám, muflon és siketfajd tulajdonát pedig az azon a nagy va­das vadászterületen vadászatra jogosított szerzi meg, ahonnét az emlí­tett nagyvad kiváltott. Az egyik vadászterületen megsebzett, de egy másik vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad — az érdekelt vadászatra jogosítot­tak eltérő megállapodása hiányában — ugyancsak az a)—e) pontokban foglaltak szerint kerül az apróvadas vagy a nagyvadas vadászterületen vadászatra jogosított tulajdonába, éspedig figyelemmel arra is, hogy a Vr. 13. §-ának (2) bekezdése szerint a sebzett vadat idegen vadászte­rületen csak az ott vadászatra jogosított engedélyével szabad követni. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom