Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

e) Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik, vagy korlátozott 146. Napközi otthonban elhelyezett, belátási képességgel nem rendelkező kiskorú által okozott kárért való felelősség (Ptk. 352. §). A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte 660 Ft és jár. erejéig L. P. I. r. alperes ellen, mert annak V. nevű kiskorú gyermeke á vállalat üzemegységében szervizen volt egyik gépkocsinak hátsó szélvédő üvegét kővel bedobta. A kérelemnek megfelelően kibocsátott fizetési meghagyással szemben az I. r. alperes ellentmondással élt arra hivatkozva, hogy a gyermek a napközi otthonban volt, amikor a kárt okozta, így őt (I. r. alperest) a szülői felügyelet ellátása tekintetében nem terhelheti mulasztás. Az ellentmondás folytán keletkezett perben a felperes kiterjesztette a keresetét az általános iskola II. r. és a kiskorú V. III. r. alperesekre, mindhárom alperest egyetemlegesen kérte kötelezni a kár megtérítésére. A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte, mert a gyermek felügyelete érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Egy óvatlan pillanatban a III. r. alperes felkapott egy marék kavicsot, azzal egyik osztálytársát akarta megdobni, de ahelyett a szervizre átadott gépkocsi hátsó szélvédő üvegét találta el. _A III. r. alperes — törvényes képviselője útján, közelebbi indokolás nélkül — ugyancsak a kereset elutasítását kérte. A kerületi bíróság fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletével kötelezte a kiskorú III. r. alperest, hogy keresőképességének beálltától számított 15 nap alatt 660 Ft-ot fizessen meg a felperesnek, ugyanakkor az I. és II. r. alperesekkel szemben elutasította a keresetet. Az ítéletnek a II. és III. r. alperesre vonatkozó része ellen törvénysértés, illetőleg megalapozatlanság címén emelt óvás helytálló. A Ptk. 352. §-ának (1) bekezdése szerint: akinek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A (2) bekezdés szerint: ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik. E rendelkezések egybevetéséből következik, hogy a (2) bekezdésben foglaltak szerint is vétőképtelen személy által okozott kár megtérítéséről van szó. Ez a méltányosságon alapuló felelősség kivételes esete. Minthogy a kerületi bíróság szerint a III. r. alperes a felelősségrevonáshoz megkívánt belátási képességgel rendelkezett, a Ptk. 352. §-ának (2) bekezdésére való hivatkozás téves. De a III. r. alperes felelősségét ez alapon még a belátási képessége hiánya esetében sem lehetne megállapítani, minthogy hiányoznak az e rendelkezés alkalmazásához megkívánt feltételek. Az osztályvezetői feljegyzés szerint a III. r. alperes 1963 októberében 14* 211