Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

kezése hiányában — a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Ha az alkalmazott a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta, az alkalmazott a munkáltatóval egyetemlegesen felelős. Kétségtelen, hogy R. Gy. gyakorlati képzése alatt tanulói viszonyban volt az alperesi vállalattal. Ennek azonban a kívülálló károsult és a Ptk. 348. §-ának alkalmazhatósága szempontjából — feltéve, hogy az ott megjelölt feltételek egyébként fennállnak — nincs jelentősége. Ehhez képest a jogvita elbírálásánál a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdését kell alapul venni, és ennek keretében azt kell vizsgálni, hogy R. Gy. a kárt munkakörében, illetőleg hatáskörében okozta-e. A Legfelsőbb Bíróság már más esti döntésében is rámutatott: a munkáltató tevékenysége azáltal valósul meg, hogy alkalmazottai a munkaviszonyuk keretében, tehát a munkáltatóval való állandó viszonyuknál fogva rendszeresen fejtenek ki tevékenységet a kollektíva érdekében. Ezen az alapon emeli ki a Ptk. miniszteri indokolása, hogy az alkalmazott károkozását a vállalat károkozásaként kell felfogni, s ezért zárja ki a jogszabály az alkalmazott közvetlen felelősségét a kívülálló károsulttal szemben annak az esetnek a kivételével, amikor az a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta. Ez utóbbi esetben is fennáll azonban a munkáltató felelőssége, és a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt védelmére alkalmasnak nem talált alkalmazott felelőssége ehhez egyetemlegesen kapcsolódik. A dolgozó által okozott kárért való helytállás fenti szabályának alkalmazásánál a most kiemelt elvi megoldásból kell kiindulni annak eldöntésénél, hogy az alkalmazott károkozása mikor minősül munkakörébe vagy hatáskörébe tartozónak. Az elvi kiindulópontnak pedig az felel meg, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége nemcsak akkor áll fenn, ha az alkalmazott a munkaviszonyánál fogva kötelező munkája végzése által okoz harmadik személynek kárt, hanem általában akkor is, amikor az alkalmazottat éppen munkakörének vagy hatáskörének ellátása hozta abba a helyzetbe, hogy a kárt okozhatta. Az adott esetben nem vitás, hogy R. Gy.-t éppen munkakörének ellátása hozta abba a helyzetbe, hogy a tényállásban megjelölt kárt okozhatta. Reá nézve tehát fennállnak a Ptk. 348. §-a (1) bekezdése alkalmazhatóságának feltételei. Ebből viszont az következik, hogy törvényt sértett a kerületi bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. [P. törv. I. 20 759/1965. sz., BH 1966/10. sz. 5049.] 144. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoport tagja a harmadik személynek okozott kárért közvetlenül csak akkor felel, ha a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta [Ptk. 348. § (1) bek.]. Törvénysértő a járásbíróság ítéletének az I. r. alperesre vonatkozó marasztaló rendelkezése. A járásbíróság ítéletének indokolásában helyes az az okfejtés, hogy az alapszabály értelmében a termelőszövetkezeti csoport közgyűlése jogosult eldönteni: az adott gazdasági évben a termelőszövetkezeti csoport tagjai melyik földterületen és milyen gazdálkodást folytathatnak. A perben szereplő területet az I. r. alperes a II. r. alperes rendelkezése alapján művelte, és takarította be annak termését. 14 Polgári Jogi Döntvénytár 209