Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

ítélet megváltoztatását és az alperesnek a felperesként fellépett volt férj neve viselésétől való eltiltását kérte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 239. (helyesen: 251.) §-a alapján hatályon kívül helyezte, és a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján — a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt okból — megszüntette, egyúttal az iratoknak a szabálysértési hatósághoz történő áttételét elrendelte. A másodfokú bíróság végzésének az indokolásában kiemelte, hogy a házasságot felbontó ítéletében a bíróság nem jogosította fel a volt feleség alperest a férje nevének további viselésére. Így, mivel az alperes a férje nevét egyébként sem jogosult viselni, — „nincs mitől eltiltani" az alperest. A házassági bontóperben meghozott ítélet jogerőre emelkedése óta az alperes az anyakönyvi jogszabályok értelmében csak leánykori családi és utónevét „köteles" viselni. Ennek megszegése szabálysértést valósított meg az alperes részéről, ezért a felperes névjogából „eredő" érdekének megóvása szabálysértési eljárás keretében érvényesíthető. E határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Csjt. 26. §-ának (3) bekezdése értelmében az a nő, akinek házasságát felbontották, volt férje nevét csak akkor viselheti, ha erre őt a bíróság a házasságot felbontó ítéletében kérelmére feljogosította. A házassági bontóperben az alperes kifejezetten kijelentette, hogy férje nevét nem kívánja viselni, és a bíróság a házassági köteléket felbontó ítéletében nem is jogosította fel az alperest a férje nevének viselésére. Ennek ellenére az alperes viselte volt férjének — a felperesnek — a nevét. Az alperesnek ez a magatartása jogszabályellenes. A Ptk. 82. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a személyhez fűződő jogok körében védelem alatt áll az állampolgárok joga a névviseléshez. E jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul másnak a nevét használja. A Ptk. 85. §-ának (1) bekezdése értelmében az, aki a személyéhez fűződő jogában megsértettek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. A felperes tehát az adott esetben a Ptk. 82. §-ának (1) bekezdésére utalással joggal fordulhatott a bírósághoz, és kérhette a Ptk. 85. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alkalmazását. Törvényt sértett tehát az ügyben eljárt másodfokú bíróság, amikor az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi felülbírálását mellőzve a pert megszüntette, és az iratoknak a szabálysértési hatósághoz való áttételét rendelte el ahelyett, hogy a névviseléstől való eltiltásra irányuló kereseti kérelem érdemében határozott volna. [P. törv. I. 20 552/1966. sz., BH 1967/6. sz. 5327.1 18