Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

tal felhívott 345. §-a, hanem a kártérítés általános szabályai, a Ptk. 339. és következő szakaszai alapján kell elbírálni. Az alperes kártérítési felelőssége a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll. Mivel pedig a baleset bekövetkezésében a felperes közreható magatartása is megállapítható, a másodfokú bíróság a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése alapján kármegosztást alkalmazott. Ennek arányát a fentebb kifejtettek alapján a felperes terhére 30%-ban, az alperes terhére pedig 70%-ban állapította meg. [Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 920/1965. sz., BH 1966/6. sz. 4905.] 140. A „Dongó" segédmotoros kerékpár a balesetbiztosítási szerződés körében nem tekinthető gépjárműnek [Ptk. 208. §, 30/1959. (V. 10.) Korm. sz. r.]. A peres felek között épület- és háztartási általános biztosítási szerződés állott fenn. A szerződés értelmében baleset esetén 400 Ft biztosítási összeg jár a felperesnek. A szerződés l/e pontjában foglaltak szerint azonban a biztosító nem fedezi a kárt, ha a baleset a biztosítottat gépjármű vezetése, üzemeltetése közben éri. A felperes 1964. november 14-én „Dongó" segédmotoros kerékpárjával haladva közúti balesetet szenvedett. Az alperes megtagadta a biztosítási összeg kifizetését azzal az indokolással, hogy a szerződés szerint a gépjárművezetés közben keletkezett kárra kötelezettsége nem terjed ki. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest a 400 Ft biztosítási összeg megfizetésére. A fellebbezési bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a „Dongó" segédmotoros kerékpár gépjármű-e, nem lehet a KRESZ rendelkezéseitől elvonatkoztatottan kiindulni, annak ellenére sem, hogy csak a KRESZ alkalmazása szempontjából történt a gépjármű fogalmának meghatározása. E meghatározás szerint pedig a segédmotoros kerékpár nem gépjármű. Jelentősége van a KRESZ 79. §-ának is, amely — kisebb jelentőségű eltérésektől eltekintve — segédmotoros kerékpárokra is a kerékpárokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotó e rendelkezés megalkotásánál a közlekedésben való részvétel veszélyességét mérlegelte, éspedig akként, hogy a segédmotoros kerékpár veszélyessége hasonló a kerékpár veszélyességéhez. Ez pedig azt is jelenti, hogy a segédmotoros kerékpárral kapcsolatos kockázatviselés alig haladja meg a kizárólag emberi erővel hajtott kerékpárral járó kockázat mértékét. A gépjárművek kötelező szavatossági biztosítására vonatkozó rendelkezések sem terjednek ki a segédmotoros kerékpárokra. (P. törv. IV. 20 899/1965. sz., BH 1966/4. sz. 4834. Teljes szövegben L. 243. sorszám alatt.) c) Alkalmazott károkozása 141. Az alkalmazott a munkakörében harmadik személynek okozott kárért a károsulttal szemben — szándékos bűncselekmény hiányában — 205