Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Az alperes a tervet elkészítette, és a telepet határidőre megépítette. Az üzemeltetési próba során megállapították, hogy a tápcsatornában a megfelelő üzem-vízszintet nem lehet biztosítani, mert a csatorna fala helyenként áteresztő és a betáplált víz egy része elszivárog. E hiányosság miatt az öntözőtelep rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a tápcsatorna kijavítására, a hibás teljesítésére tekintettel a hibás rész vállalati összeg után megállapított 5 %-os kötbér kifizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a tervezésnél mulasztást nem követett el, a tervet jóváhagyták, a kivitelezés pedig a jóváhagyott terv alapján történt. Azt nem vitatta, hogy a tápcsatorna szivárog, ezért a szükséges vízszintet nem lehet tartani. A felek között az sem volt vitás, hogy a csatorna és az öntözőtelep jelenlegi állapotában rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A járásbíróság a felperes keresetét elutasította. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A mindkét fokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Sem a másodfokú bíróság, sem a szakértő nem adta indokát annak, hogy tápcsatorna tervezésénél miért nem alkalmazható a tervezési szerződésekről szóló 6/1955. (Tg. É. 6.) OHÉ számú utasítás 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy a talajmechanikai adatok beszerzéséről a tervező köteles gondoskodni. Az említett utasítás ilyen kivételt nem tesz, ezért a másodfokú bíróságnak e vonatkozásban tett megállapítása jogszabályellenes. Téves mindkét fokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes nem bizonyította az alperesnek a tervezés körüli mulasztását. Áz idézett utasításnak a tervező jogairól és kötelességeiről szóló 10. §-a (1) bekezdésében a tervező kötelességévé teszi, hogy a feladat megoldására műszaki és gazdasági szempontból a legalkalmasabb tervezést végezze el. Gazdasági szempontból nem lehet alkalmasnak tekinteni olyan tervet, amelynek alapján történt kivitelezés mellett rendeltetésszerű használatra alkalmatlan öntözőtelep épült. A tápcsatorna nyomvonalát a tervező csak akkor tudja megtervezni, ha ismeri annak a talajnak az öszszetételét, hol a tápcsatornát megépítik. Ennek ismeretében tudja csak megtervezni az építés módját, költségeit, továbbá azt, hogy szükséges-e a csatorna falának burkolása vagy megerősítése. A talajmechanikai adatok ismerete nélkül végzett tervezés azt a veszélyt rejtheti magában, hogy ha nem várt talaj adottságok bukkannak fel, a kivitelezést nem lehet a tervnek megfelelően folytatni, vagy esetleg költségesebb kivitelezésre lesz szükség. Abban az esetben pedig, ha a kivitelezés a káros talaj tulaj donságokat nem veszi észre, az ilyen módon megépített tápcsatorna rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, és alkalmassá tétele újabb költségbefektetést igényel. A fent kifejtettek szerint az alperes hibás tervet készített, ezért a felperesnek a hibás teljesítésre alapított szavatossági és kötbérigénye elbírálása elől a bíróság nem zárkózhat el. Törvénysértő tehát a keresetet elutasító elsőfokú ítélet és az azt helybenhagyó másodfokú ítélet is. [P. törv. III fB. 20 205/Í966. sz., BH 1967/5. sz. 5293.] 157