Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

akkor lehet rendezettnek tekinteni, ha a kötelezett az elállást minden kétséget kizáróan tudomásul vette, a jogosult szavatossági igényét s a szóban forgó szavatossági jog gyakorlását jogszerűnek ismerte el. Lehetséges, hogy a feleknek a szavatossági hibával kapcsolatban egymással folytatott tárgyalásai végül is nem vezetnek eredményre. Ilyen esetben a bíróságnak a felek közötti tárgyalások jellegét és lefolyását kell körültekintően vizsgálnia. Ha a kötelezett olyan magatartást tanúsított, hogy a jogosult alaposan feltehette szavatossági igényének megállapodással történő rendezését, ebből adott esetben okszerűen lehet következtetni arra, hogy az egyezkedő felek a szavatossági jog érvényesítésére előírt hathónapos határidőt nem a nyilatkozat megtételétől, hanem attól az időponttól kívánták számítani, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szavatossági igény megegyezéssel való rendezésére többé már nincs kilátás. A Ptk.-nak a hibás teljesítéssel kapcsolatos rendelkezései diszpozitív szabályok, a felek tehát a hibás teljesítésért való helytállási kötelezettséget a szerződésükben — a törvényes keretek között — kizárhatják, illetőleg korlátozhatják. Ebből az is következik, hogy a felek a már megtörtént hibás teljesítéssel kapcsolatban az igényeik érvényesítését illetően a törvény rendelkezéseitől — ugyancsak a törvényes keretek között — megállapodással egyébként is eltérhetnek. Abból a tényből, hogy a felek a szavatossági igény egyezséggel való rendezése iránt a körülmények alapján eredménnyel bíztató tárgyalásba bocsátkoztak, adott esetben a feleknek arra az egyező akaratára lehet következtetni, hogy — a törvényben biztosított lehetőség alapján — a szavatossági jogok érvényesítésére előírt hathónapos jogvesztő határidőt a nyilatkozat megtételének időpontja helyett attól az időtől kívánták számítani, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szavatossági igénynek egyezséggel való rendezése véglegesen meghiúsult. Természetesen a bíróságnak mindig gondosan vizsgálnia kell, hogy a jogosult a kötelezettel folytatott tárgyalásaira hivatkozással nem a keresetindítási határidő elmulasztásának a hátrányos következményeitől kíván-e kellő alap nélkül szabadulni. Az ilyen törekvésekhez a bíróság nem nyújthat segédkezet. d) A kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettségének csak hibátlan teljesítéssel tesz eleget. Ebből következik, hogy ha a kötelezett az őt terhelő szavatosság alapján a hibás dolgot kijavítja — amivel egy tekintet alá esik a dolog hibás részének kicserélése is —, ellenkező megállapodás hiányában nem eshet a szavatossági határidő terhére az az idő, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. Ezért ezzel az idővel a szavatossági határidő meghosszabbodik. A szerződő felek együttműködési kötelezettségéből folyik viszont, hogy a jogosult sem késlekedhet az észlelt hibának a kötelezettel való közlésével. Ezért az az idő, amellyel a szavatossági határidő meghosszabbodik, akkor kezdődik, amikor a jogosult a hibát a kötelezettel közli. Ha a kötelezett az őt terhelő szavatosság alapján a hibás dolgot kicseréli, a kicserélést — tehát új dolog szolgáltatását — kell szerződésszerű teljesítésnek tekinteni. A szavatosság ezért ilyen esetekben akkor éri el a gazdasági célját, ha időtartama a kicserélt dolog tekintetében újra kez152