Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

hat hónap alatt érvényesítheti keresettel abban az esetben, ha a kár a nyilatkozat megtétele után következik be. Indokolás: a) Mind a szerződő felek egyéni érdeke (biztonsága), mind pedig a társadalmi érdek megkívánja, hogy a jogosult ne késlekedjék a szavatossági jogai érvényesítésével. Annak a megállapítása, hogy a hiba már a teljesítéskor megvolt-e a szolgáltatott dologban, az idő múlásával egyre inkább megnehezül, továbbá a hiba gyakran súlyosbodik is és nehezen javíthatóvá válik. Ebből, valamint a felek együttműködési kötelezettségéből is folyik, hogy a jogosultnak mielőbb alaposan meg kell vizsgálnia a szolgáltatás tárgyát, s az esetleges hibás teljesítésből eredő jogai érvényesítésével a teljesítés körüli bizonytalanságot a lehető legrövidebb időre kell szorítania. Ezekre a szempontokra figyelemmel szab a törvény a szavatossági jogok érvényesítésére rövid határidőket. A Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése szerint felismerhető hiba esetén a jogosult a szavatossági jogait a szolgáltatás megvizsgálásának a befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a másik félhez intézett nyilatkozattal érvényesíteni. A (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy ha a hiba csak a használat közben vagy egyébként hosszabb idő után ütközik ki (rejtett hiba), a hiba felfedezésétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a szolgáltatás megvizsgálásától számított hat hónapon belül kell a jogosultnak a nyilatkozatot megtennie. Rejtett hiba esetében a szolgáltatás megvizsgálásától számított hat hónap eltelte után tehát a törvény értelmében a szavatossági igényt már nem lehet érvényesíteni. Az ítélkezési gyakorlatban azonban bizonytalanság észlelhető abban a kérdésben, hogy a jogosult érvényesíthet-e szavatossági igényt akkor, ha a dolognak az átadáskor olyan hibája van, amely a jellegénél vagy a szolgáltatás természeténél fogva a legnagyobb gondosság kifejtése mellett is csak huzamosabb vizsgálat alapján ismerhető fel. A vitás kérdés megoldása szempontjából a szolgáltatás megvizsgálásának van döntő jelentősége, mert a törvény értelmében a megvizsgálástól, illetőleg a megvizsgálás befejezésétől kell számítani a hathónapos (objektív) szavatossági határidőt. A megvizsgálást illetően pedig a Ptk. 283. §-ának (1) bekezdése általánosságban úgy rendelkezik, hogy a jogosult — ha jogszabály kivételt nem tesz — a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A szolgáltatás megvizsgálását tehát az átadás után haladéktalanul meg kell kezdeni, s a lehető legrövidebb idő alatt be kell fejezni. Azt, hogy a megvizsgáláshoz mennyi idő szükséges, a szolgáltatás jellegének, természetének s az összes körülményeknek a figyelembevételével esetenként kell meghatározni. Lehetnek ugyanis a dolognak olyan hibái is, amelyek csak hosszabb vizsgálat alapján fedezhetők fel. Ha ilyen esetben a hathónapos (objektív) határidőt nem a megvizsgáláshoz szükséges idő leteltétől kellene számítani, a jogosult nem érvényesíthetné a hibás teljesítésből eredő igényét, ez pedig arra vezetne, hogy a dologban az átadáskor meglevő hibák egy csoportja tekintetében a jogosult már eleve nem részesülne védelemben a kötelezett szerződésszegésével szemben, a kötelezett pedig e hibák tekintetében már eleve mentesülne a szerződésszegő maga148