Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

lást foglalni abban a kérdésben, hogy a terméskiesés milyen tényezőkre vezethető vissza. Annak eldöntése végett, hogy az 1964. évi terméskiesésért felelőssé tehető-e az alperes, fel kell deríteni, hogy a felperes a szőlővesszőket mikor ültette ki. Ha ugyanis a kiültetés olyan időpontban történt, amikor már a felperes tudatában volt annak, hogy az öntözőberendezést a gépgyár nem tudja kijavítani, vizsgálni kell, hogy a felperes a termelési szerződéstől elállhatott-e, és milyen következményekkel. Vizsgálni kell továbbá, hogy a felperes kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségének más növény termelésével milyen mértékben tudott volna eleget tenni. A kár mértékének megállapítása szempontjából vizsgálni kell azt is, hogy milyen mennyiségű értékesítésre alkalmas szőlővessző maradt vissza a felperesnél az 1963. és az 1964. évben. A kifejtettekből következik, hogy megalapozatlan az elsőfokú bíróságnak mind az okozati összefüggésre, mind pedig a kártérítés összegére vonatkozó megállapítása. [Legf. Bír. Pf. III/B. 20 680/1965. sz. BH 1966/3. sz. 4792.] g) Kezesség 95. Ha a munkáltató a gyermektartásdíjat alkalmazottjának munkabéréből levonni elmulasztotta, s ezért készfizető kezesként maga volt köteles teljesíteni, — akkor ő az alkalmazottja elleni fellépés során a neki járó megtérítési összeg behajtása végett az alkalmazott munkabérét nem 50, hanem 33% erejéig foglalhatja le (Mt. 73. §, Vht. 136. §, 152. §, Ptk. 272., 274., 276. §). [P. törv. III. 20 401/1967. sz., BH 1967/11. sz. 5505. — L. 557. sorszám alatt.] h) Teljesítés 96. Az értékesebb csomagnak értéknyilvánítás nélkül való feladása kihat a kárviselés kérdésére (Ptk. 4., 277., 278. §). A járásbíróság elutasította az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat felperesnek arra irányuló kereseti követelését, hogy az alperes térítse meg a felperes által az alperes részére érték megjelölése nélkül a postán feladott és ott elveszett ajándéktárgyakból álló csomag árát. Indokolásában kifejtette, hogy ha a felperes értéknyilvánítással adta volna fel a csomagot, a posta köteles lett volna felmerült teljes kárt megtéríteni. Hivatkozott a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 277. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, amelyekkel a felperes magatartása nem volt összeegyeztethető, mert eljárása sem a társadalmi tulajdon védelmének, sem pedig a szerződő feleket terhelő együttműködési kötelezettségnek nem felelt meg. A felperes fellebbezésében fenntartotta kereseti követelését és hivatkozott arra, hogy a Ptk. 278. §-a, valamint a 106/1961. (K. É. 37.) BkM— SZÖVOSZ együttes utasítás 24. pontja szerint a csomagnak a postára 137