Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

A felek a fellebbezésük visszavonásával sem hiúsíthatják meg az állam igényének érvényesítését. Az ügyész számára nyitva álló tizenöt napos határidőn belül, illetőleg az állam javára marasztalás iránti indítvány megtétele után tehát a felek a fellebbezésük visszavonásával nem akadályozhatják meg az ügyészi indítvány érdemi elbírálását. Az ügyész a fellebbezési eljárás során nem tehet az állam javára marasztalás iránt indítványt a kereseti követelésnek arra a részére, amelylyel kapcsolatban a részjogerő [Pp. 228. § (3) bekezdés] már bekövetkezett. Ha az elsőfokú bíróság az ügyésznek az állam javára marasztalás iránt tett indítványát elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek ezt a rendelkezését csak akkor bírálhatja felül, ha az ügyész az elutasító rendelkezést fellebbezési óvással (csatlakozó fellebbezési óvással) támadta meg. (BH 1966/12. sz.) 89. Kisajátítási kártalanítási ügyben igazgatási eljárás során kötött egyezség megtámadása [Ptk. 210. § (2) bek., 236. § (2) bek.] [P. törv. III. 20115/1966. sz., BH 1966/9. sz. 5001. — L. 66. sorszám alatt.] d) Foglaló 90. Érvénytelen szerződés esetében a foglaló címén adott pénzösszeg nem tartható meg [Ptk. 212., 423. §, 365. § (3) bek.]. Az irányadó tényállás szerint a felperes az alperesek jogelődjével 1964. áprilisában szóban megállapodott egy 113 négyszögöl kiterjedésű telek megvásárlására. Megállapodtak a telek vételárában is, amelyet négyszögölenként 200 Ft-jával számítva összesen 22 600 Ft-ra tettek. A szerződést azonban nem foglalták írásba, és az adásvételre vonatkozó ajánlatot sem rögzítették írásban. Mégis az 1964. május 1. napján kelt elismervény tanúsága szerint az alperesek jogelődje a felperestől „foglalóként" felvett 4000 Ft-ot. Ezt követően az alperesek jogelődje 1964. augusztus 15-én meghalt anélkül, hogy a kérdéses adásvételi szerződést írásba foglalták volna. A felperes a megvásárolni szándékolt telekre nem kapott építési engedélyt az illetékes hatóságtól, s ezért a vételi szándékától elállt, majd az alperesektől, mint az eladó örököseitől követelte vissza az elismervény ellenében átadott 4000 Ft-ot. Ennek visszafizetését azonban az alperesek megtagadták. Az elsőfokú bíróság az alpereseket a Ptk. 244. §-ára kivatkozással a kapott „foglaló" visszaadására kötelezte, mert álláspontja szerint a kérdéses szerződés olyan okból szűnt meg, amelyért egyik fél sem volt felelős. A járásbíróság érdemben helyesen, de téves indokok alapján kötelezte az alpereseket a 4000 Ft megfizetésre. A per adatai szerint nem vitás, hogy a felperesnek az alperesek jogelődjével kötött szóbeli megállapodása az alperesek jogelődjének tulajdonában állott telek adásvételére irányult. Érvényes adásvételi szerződés azonban nem jött létre közöttük, mert a szerződést nem foglalták írásba. A Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése 132