Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

jegyzetben utálni a jogszabályok időközi változásaira. Ezzel szemben mellőzte a szerkesztő bizottság az említett jogterületre eső állásfoglalások és eseti döntések közül azoknak a közzétételét, amelyek az új jogszabályok eltérő rendelkezései folytán a jogalkalmazásban már nem hasznosíthatók. Az a jogszabályalkotási folyamat, amely az új gazdasági mechanizmus bevezetése folytán szükségessé vált, 1967. december 31-ével korántsem zárult le. Várható tehát, hogy e kötet kéziratának nyomdába adása után is megjelennek olyan új jogszabályok, amelyek érinteni fogják a Döntvénytárba felvett kollégiumi állásfoglalások és eseti döntések gyakorlati alkalmazhatóságát. Amennyiben erre időbeli és technikai lehetőség lesz, a szerkesztő bizottság az időközi módosításokra fel fogja hívni az olvasók figyelmét. Ezt különösen a kollégiumi állásfoglalások vonatkozásában szükséges hangoztatni, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma ugyanis igyekszik lépést tartani az egyes jogterületeken bekövetkező jogszabályváltozásokkal. Mindez természetesen nem menti fel az olvasót az alól a kötelezettség alól, hogy a gyűjteménybe felvett kollégumi állásfoglalások és eseti döntések alapjául szolgált jogszabályok hatályosságát érintő időközi jogszabályalkotásokat maga is figyelemmel kísérje. A jogszabályok időközi módosításával függ össze az is, hogy a szerkesztő bizottság a vonatkozó jogágba tartozó állásfoglalások között a megfelelő helyen — teljes terjedelmükben — közzétette azokat az állásfoglalásokat is, amelyeket a Polgári Jogi Döntvénytár I. vagy II. kötete már közölt, amennyiben azokat az elmúlt két évben újabb kollégiumi állásfoglalás módosította. A közlés természetesen a módosításnak megfelelő új szöveggel történt. Ilyenkor az állásfoglalás indokolását követően utalás történt egyrészt arra, hogy eredeti állásfoglalás a Bírósági Határozatok és a Polgári Jogi Döntvénytár korábbi kötetének milyen sorszáma alatt található, másrészt a módosító kollégiumi állásfoglalás megfelelő adataira is. Ami mármost az új kötet feldolgozási rendszerét illeti, e részben a szerkesztő bizottság igyekezett követni a II. kötetben alkalmazott és a gyakorlati tapasztalatok szerint jól bevált beosztást, vagyis — a tudományos igényeket is szem előtt tartva — ezúttal is igyekezett alkalmazkodni a jogrendszer tagozódásához és az egyes jogágak kereteihez. A gyakorlati tapasztalatokra és a jogalkalmazók részéről megnyilvánult kívánalmakra figyelemmel azonban azokat a határozatokat, melyek különböző jogágakat érintenek, indokolt esetben, kivételesen mindkét jogágnál egész terjedelemben, az azonos jogágon belül a különböző jogterületeknél pedig a határozat elvi részének ismertetésével közölte, s egyben utalt arra a sorszámra, ahol a szóban forgó határozat egész terjedelmében közzétételre került. Ez a módszer feltehetőleg nemcsak a jogalkalmazók mindennapi munkáját könnyíti meg, hanem az elmélet művelőit is segíti egyes jogi kérdések tudományos feldolgozása során. A Döntvénytár használhatóságának megkönnyítése érdekében a szerkesztő bizottság szükségesnek tartja a II. kötet előszavából annak a résznek a megismétlését, amely szerint az egyes jogágakban s azokon belül a vonatkozó kódexek egyes fejezet-címei, illetőleg alcímei alatt sorrendben előbb az elvi döntések (irányelv), azután a kollégiumi állásfoglalá10