Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Téves a másodfokú bíróságnak a Ptk. 184. §-ával kapcsolatos érvelése. A társadalmi tulajdon valóban fokozott védelemre szorul, és a szövetkezeti tulajdon védelme az állampolgárok, az állami szervek, a szövetkezetek és más szervezetek alapvető kötelessége. A szövetkezeti tulajdon megóvásában és védelmében minden szövetkezeti tagtól fokozott gondosságot kell elvárni. A szövetkezeti tulajdonnak a törvényben biztosított fokozott védelme azonban nem teszi érvénytelenné azokat az ügyleteket, amelyeket a szövetkezet, illetőleg az annak képviseletére jogosult személyek a forgalmi ügyletekre meghatározott előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kötnek. A harmadik személlyel szemben vállalt érvényes kötelezettségét a szövetkezet akkor is teljesíteni tartozik, ha az egyébként a szövetkezet részére már nem is előnyös. Az irányadó tényállás szerint a nád tetőfedésre nem alkalmas, hulladéknád, selejt. Nincs azonban adat a nád forgalmi értékére, és nem állapítható meg, hogy a Ptk. 201. §-ában írt feltételek fennforognak-e. Az nyilvánvaló, hogy az alperes a nád tetőfedésre való alkalmatlanságának ismerete után írásban tett megerősítő nyilatkozata alapján csak azon a címen veszíthette el az ügylet megtámadásának jogát, hogy a nád tetőfedésre alkalmatlan, de nem veszíthette el azt a megtámadási jogát, amelynek a ténybeli alapját nem ismerte. Arra nézve pedig nemcsak a levelezés idején, de még a per során sem merült fel adat, hogy a szóban forgó nád az ügyletkötés időpontjában milyen értéket képviselt. Ennélfogva az alperes a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése és a Ptk. 236. §-ának (3) bekezdése értelmében e címen a megtámadási jogát kifogás alakjában is érvényesítheti. [P. törv. IV. 21 379/1964. sz., BH 1966/5. sz. 4874.1 b) A szerződési akarat és kifejezése. A szerződés létrejötte 87. „Dongó" segédmotoros kerékpár a bálesetbiztosítás körében nem tekinthető gépjárműnek [Ptk. 208. §, 30/1959. (V. 10.) Korm. sz. r.]. [P. törv. IV. 20 899/1965. sz., BH 1966/4. sz., 4834. — L. 140. sorszám alatt.] c) Semmisség és megtámadhatóság. Állam javára való marasztalás 88. 7. számú irányelv az állam javára marasztalás (a visszajáró szolgáltatás, illetőleg gazdagodás elvonása) kérdéseiről. Polgári Törvénykönyvünk a társadalomellenes magatartások elleni harc egyik polgári jogi eszközeként létrehozta az állam javára marasztalás sajátos szocialista jogintézményét. Ennek a jogintézménynek az a célja, hogy a társadalomellenes magatartásoktól mind az állampolgárokat, mind pedig a jogi személyeket visszatartsa, s őket anyagi hátrány kilátásba helyezésével is helyes magatartásra nevelje. Az állam javára marasztalás kérdésében folytatott ítélkezési gyakorlat több területen nem egységes, az álláspontok főként abban a kérdésben térnek el, hogy jogpolitikai szempontból milyen körben indokolt alkal223