Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

alpereseket egyetemlegesen arra kötelezte, hogy 654,90 Ft-ot a felperes­nek fizessenek meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül he­lyezte, és a pert megszüntette. Elrendelte az iratoknak a tanács vb épí­tési és közlekedési osztályához való áttételét. E határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A birtoklási jog kérdésében való döntés a Ptk. 7. §-a értelmében — ha jogszabály másként nem rendelkezik — bírósági útra tartozik. Ezért az adott ügyben is elsősorban azt kell vizsgálni, hogy van-e olyan jog­szabályi rendelkezés, amely az utakkal kapcsolatos tulajdoni, illetőleg birtokjogi vitákat kiveszi a bíróság hatásköréből. Az utakról szóló 1962. évi 21. sz. tvr. 8. §-a a következőképpen ren­delkezik: ,,A közút területén, az alatt vagy felett bármely létesítményt elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni csak az útügyi hatóság enge­délyével szabad. Aki a rendelkezésnek nem tesz eleget, azt az útügyi ha­tóság a létesítmény eltávolítására, illetőleg a csatlakozás elbontására és az út állagának a helyreállítására kötelezheti." E rendelkezés értelmezésénél a jogalkotó szándékát és a jogszabály célját kell szem előtt tartani. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotó nem tulaj­donjogi kérdésben való döntésre, a birtokláshoz való jogosultság elbírá­lására kívánta az útügyi hatóságot feljogosítani. A kérdéses jogszabályi rendelkezés az útügyi szakszerűséget, a közérdeket hivatott szolgálni. Csak az útügyi hatóság bírálhatja el ugyanis, hogy a nem vitásan köz­útnak minősülő területen a közérdek sérelme nélkül elhelyezhető-e va­lamilyen létesítmény, ennélfogva az útügyi hatóság rendeli el a jogsza­bály megsértésével készült — útügyileg kifogásolható — létesítmény eltávolítását. Kétségtelen, hogy az utóbbi rendelkezés kivételt jelent a birtokvédelemre vonatkozó polgári jogi szabályok alól. Általános elv azonban, hogy a kivételes szabályokat nem lehet kiterjesztően értelmez­ni. A szóban levő rendelkezés nem jelentheti azt, hogy a birtokláshoz és egy adott terület tulajdonához való jog kérdésében felmerült vitát is az útügyi hatóságnak lehet és kell eldöntenie. Ebből következik, hogy a birtokláshoz való jogosultság és a tulajdon­jog tárgyában felmerült perbeli jogvitát a másodfokú bíróságnak érdem­ben kellett volna eldöntenie, tehát a pert a bírósági hatáskör hiányá­nak okából nem szüntethette volna meg. [P. törv. I. 21 076/1965. sz., BH 1966/6. sz. 4918.1 IV. Kötelmi jog 1. A SZERZŐDÉS a) Általános szabályok 82. Tenyészüsző szállítására és ellenértékének törlesztéses megtérí­tésére kötött, tartalmánál fogva vegyes jellegű szerződésből eredő koc­kázat viselése [Ptk. 200. § (1) bek., 381. § (4) bek., 556. §]. A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda (TEGI) 1964. február 25-én „Megállapodásit létesített az alperessel „tenyészüsző szállítására és el­114

Next

/
Oldalképek
Tartalom