Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

értelmében a városi tanács vb mezőgazdasági osztályával állapíttassa meg, és részére ítélje meg. A Pp. 247. §-ának (1) bekezdése szerint a másodfokú eljárásban a keresetet nem lehet megváltoztatni. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg azt eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse. Az eldöntendő kérdés tehát az, hogy M. J. felperesnek a függőterméssel kapcsolatban támasztott igénye keresetváltoztatás-e, mert ebben az esetben azt a fellebbezési eljárásban már nem terjeszthette elő, vagy csupán keresetfelemelés, mert akkor annak a fellebbezési eljárásban való érvényesítése a Pp. 247. §-a (1) bekezdés b) pontjának már idézett rendelkezése szerint meg van engedve. Az adott esetben a felperes az alperes által felajánlott zöldkárt nem fogadta el. Zöldkár címén többletigényt érvényesített azért, mert a kisajátítással érintett területen levő gyümölcsfák és egyéb növényzet — véleménye szerint — az alperes által felajánlott összegnél nagyobb értéket képviselnek. A per adatai szerint a kisajátítást kérő 1964 augusztusában lépett birtokba. A szakértő a helyszíni szemlét október hóban tartotta meg, szakvéleményét november folyamán terjesztette elő. Nyilvánvaló, hogy ha a felperest függőtermés címén is kár érte, ez a kára fogalmilag is beletartozik a zöldkárba, és az eredetileg csak a fák állaga címén támasztott kereseti összeg felemelését jelenti az, ha a felperes a függőtermés címén is kártalanítást igényel. Ennek az igénynek a jogalapja is azonos a zöldkárral, de azonos természetű is, és fogalmilag is beletartozik abba. Mindezekből következik, hogy a felperesnek joga volt a Pp. 247. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján függőtermés címén a keresetét felemelni. fP. törv. IIIIB. 20 824/1966. sz., BH 1967/9. 5438.] j) A szövetkezeti szocialista tulajdon védelme 79. Szövetkezeti tulajdon védelmének szempontjai (Ptk. 184. §). A felperes újsághirdetést tett közzé, amely szerint nála nagyobb mennyiségű „tetőre való nád" van. Az újsághirdetés alapján 1963. novemberi 9-én megjelent a felperesnél az alperesi mezőgazdasági termelőszövetkezet alkalmazottja, aki magával vitte az alperes körbélyegzőjét is, és megállapodtak abban, hogy az eladó leköti a nála levő összes — kb. 2500 kéve — nádat, és az alperes megbízottja az alperes részére megvásárolja azt 6,50 Ft-ért kévénként. Azt is tartalmazza a szerződés, hogy ha a nád több 2500 kévénél, az alperes a többletre is igényt tart 5000 kévéig. Az alperes 1963. november 12-én elszállított 1200 kéve nádat. Táviratban 1963. november 14-én azt közölte a felperessel, hogy a nád neki nem felel meg, ennek ellenére az 1200 kéve árát utánvéttel postán kifizeti, a többi nád értékesítésére a felperest feljogosítja. Az 1200 kéve nád ellenértékét aznap kelt levelében az OTP-n keresz111