Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

j) A közös tulajdon megszüntetése 59. Közös tulajdon megszüntetésére irányuló igénnyel kapcsolatban joggal való visszaélés kérdése (Ptk. 5. és 147. §, PK 824.). A perbeli házingatlan 112/174 részben a felperes, egyenként 31/174 részben pedig az alperesek tulajdona. Az ingatlanon levő épületek helyiségeit részben a felperes, részben az alperesek használják. A felperes a keretében az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszűnte* tését kérte akként, hogy ő az alperesek tulajdoni illetőségét 14 000 Ft ellenében magához válthassa. Előadta, hogy az ingatlan természetben nem osztható meg, s hivatkozott az alperesekkel állandósult nézeteltérésekre. Az alperesek előadták, hogy ,,az ingatlan a peres felek között lényegében már természetben meg lett osztva", mert a telken két ház van és az egyrészt a felperes, másrészt az alperesek külön használatában levő ingatlanrészek kerítéssel vannak elválasztva. Álláspontjuk szerint a felperesnek az a magatartása, hogy ilyen helyzetben a közös tulajdon megszüntetését kéri, a joggal való visszaélést valósítja meg. Kifogásolták a felajánlott megváltási ár összegét is. Az elsőfokú bíróság a keretet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint a közös tulajdon megszüntetése iránti igény érvényesítésével is megvalósulhat a joggal való visszaélés, amelyet a Ptk. 5. §-a tilt. Az adott esetben a peres felek a házat ténylegesen megosztva — elkülönített lakás és udvarrészek szerint — használják. Az ingatlan használatához az alpereseknek jogos érdekük fűződik, a házrészt azért vásárolták meg, hogy lakásszükségletüket biztosítsák. A közös tulajdon megszüntetésének a felperes által kért módja a tulajdonuktól fosztaná meg őket. A magánosan élő felperes lakásszükségletét jelenlegi lakása is megfelelően biztosítja és alaposnak mutatkozik az alpereseknek az a feltevése, hogy a felperes — a ház tulajdonjogát megszerezve — további lépéseket fog tenni a házból való eltávolításuk iránt. A másodfokú bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek nem fűződik jogos érdeke a közös tulajdon megszüntetéséhez, illetőleg a megszüntetés általa kívánt módja az alperesek jogainak és érdekeinek csorbítását eredményezné. Következésképpen a felperes fellépése a Ptk. 5. §-ához képest a joggal való visszaélésnek minősül, kereseti igényének teljesítését tehát meg kell tagadni. E döntés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt meghatározás szerint valamely jognak a gyakorlása akkor minősül joggal való visszaélésnek, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság megkárosítására, az állampolgárok zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. A rendelkezésre álló peradatok (bizonyítékok) alapján a felperes igényének érvényesítésével kapcsolatban ezeknek az ismérveknek egyike sem állapítható meg. A másodfokú bíróság is csak azt vélte felismerhetőnek, hogy a felperesnek nem fűződik jogos érdeke a közös tulajdon megszüntetéséhez, s hogy ha fellépése eredménnyel járna, az az alperesek jogainak és törvé68