Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

Az 1/1965. (XII. 31.) OT—PM—ÉM—FM sz. rendelet folytán jelentős változások történtek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak és felújításainak jogi szabályozása tekintetében is. Erre tekintettel az ide tartózó joganyag egy részét a feldolgozás során kihagytuk, azokat azonban, amelyek az új jogi szabályozás mellett is iránymutatók — a változott jogszabályokra történt utalás mellett — felvettük a gyűjteménybe. Az anyag feldolgozásánál és rendszerbe foglalásánál figyelembe vettük a Polgári Jogi Döntvénytár I. kötete nyomán szerzett tapasztalatokat és meszszemenően hasznosítottuk azokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyeket a Döntvénytár olvasói, a különböző jogi területen működő elméleti és gyakorlati jogászok tettek. A feldolgozás rendszerénél a tudományos igényeket is szem előtt tartva igyekeztünk alkalmazkodni a jogrendszer tagozódásához és az egyes jogágak kereteihez. A jogágak tagozódásától csak kivételes esetben tértünk el, főként célszerűségi okokból. Így pl. a termelőszövetkezetek által kötött építési szerződések tárgyában hozott határozatokat nem a Polgári Jog című részben, hanem a Termelőszövetkezeti Jog című részben tettük közzé. Gondot fordítottunk arra is, hogy amikor egy-egy elvi döntés, állásfoglalás, határozat több jogágat érint az egyes jogágaknál a más jogág keretében mái közölt elvi döntésre, állásfoglalásra, határozatra utalás történjék. Ennek érdekében az elvi döntés, állásfoglalás, határozat címének ismételt közlése mellett utaltunk arra, hogy a teljes szöveg a Döntvénytárnak milyen sorszáma alatt található. Az egyes jogágakon belüli közzétételnél az alapvető kódexek, jogszabályok szerkezeti beosztását követtük. így a polgári jog keretébe tartozó határozatokat a Polgári Törvénykönyv megfelelő fejezet-címei alatt tettük közzé. Ha pedig a kérdéses fejezet keretében több határozatot is közöltünk, azokat a Polgári Törvénykönyv alcímei szerint is tagoltuk. Néhány esetben azonban kénytelenek voltunk a kódexek szerinti tagolástól eltérni és további tagolást alkalmazni. így pl. a személyhez fűződő jogok keretébe tartozó határozatokat a Szerzői jog, Újítói jog, Találmányi jog, illetve egyéb személyhez fűződő jogok cím alatt csoportosítottuk, figyelemmel a Ptk. 84. §-ában foglalt rendelkezésre. Ha a feldolgozott határozat ugyanazon jogág több §-ával kapcsolatos, tehát a kódex több fejezete, illetve több alcíme alá is vonható, a határozatot teljes terjedelmében csak egy fejezet-cím, illetve alcím alatt tettük közzé, de a határozat címét a többi irányadó fejezet-cím, illetve alcím alatt is közzétettük utalással arra, hogy a határozat teljes terjedelmében milyen sorszám alatt található. Hasonlóan további tagolást alkalmaztunk olyankor is, amikor a kódex egyes rendelkezéseit külön jogszabályok töltik ki. Ilyenkor a kódex rendsze-, rében a külön jogszabály alcímei szerinti tagolást követtük. Így pl. a lakásbérlettel kapcsolatos határozatokat a Polgári Jog című részben a Polgári Törvénykönyv Lakásbérlet alcíme alatt, de a 35/1956. (IX. 30.) Korm. sz. rendelet alcímei szerinti további tagolásban csoportosítottuk. A Polgári Jogi Döntvénytár I. kötetének előszavában utalás történt arra, hogy az elvi döntések rendelkező részeinek felvétele mellett azok indokolásának közlését a szerkesztő bizottság mellőzte. Már akkor hangsúlyozta azonban, hogy az elvi döntések indokolásai a rendelkező rész jobb megértését 4