Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)
munkáltatója rendelkezésére addig, amíg elhelyezéséről gondoskodás nem történt. Ezzel kapcsolatban azt is vizsgálnia kellett volna, hogy az alperes tett-e olyan ígéretet, amely a felperest a lakás feladására és Sz-re történő költözésre ösztönözte. A felperes ugyanis a per során bizonyítani kívánta, hogy az alperesnek a lakrész átadására, illetve építkezésre vonatkozó előzetes ígérete alapján költözött Sz-re. Ennek bizonyítására a felperesnek módot kell adni. Az alperes ugyanakkor azt kívánja bizonyítani, hogy a felperes anyagi ellenszolgáltatásért hagyta el a v-i lakását, amely valóság esetén figyelembeveendő körülmény. Nincs tisztázva az sem, hogy a felperes jelenleg milyen körülmények között lakik. Egymagában az a tény, hogy a felperes az anyósánál lakik, nem jelenti szükségképpen azt is, hogy a lakása nem kielégítő. Az ítélet indokolása szerint az ingatlan baloldali szárnyán levő egyszoba és konyha helyiség kisebb, mint az ingatlan jobboldali szárnya és mivel az alperesnek három kiskorú gyermeke van, indokolt volt a jobboldali részt továbbra is az alperes használatában meghagyni. Ez az ítéleti rendelkezés azonban nyilvánvalóan téves. A jobboldali szoba ugyanis csupán 17 m2 alapterületű, a felperesnek jutott szoba alapterülete viszont meghaladja a 21 ma-t. A felperesi lakrészhez tartozó konyha is kb. kétszer akkora, mint az alperesé. Mivel a perben eljárt bíróságok a felsorolt körülményeket nem tisztázták, illetve figyelmen kívül hagyták, az általuk hozott ítéletek megalapozatlanok és törvénysértőek. (P. törv. III. 20 053/1964. sz. BH 1964/10. sz. 4158.) 55. Tulajdonostársak közötti lakáshasználati vita (Ptk. 140., 141. és 144. §). (P. törv. III. 21. 576/1963. sz. BH 1963/12. sz. 3785. — L. 272. sorszám alatt.) 56. A tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának ítélettel pótlása q f^födes ""^ífMá° ***** ™<>nhnlntf* JrinAnsnlcrtAL/Ptk 5. és 143. §). A perbeli házasingatlan 4/16 részben a felperes, 8/16 részben az I. r. alperes, 1/16—1/16 részben pedig a II—V. r. alperesek tulajdonában áll. A házban az alagsorban, a földszinten és az emeleten van lakás, azonban az emeleti egyszobás lakás — amelyben az I. r. alperes lakik a férjével, — a ház emeleti részét nem foglalja el teljesen, mert ott egy nagykiterjedésű erkély van. A nem a házban, hanem másutt albérletben lakó felperes az említett erkélynek a saját költségén történő beépítésével kíván lakáshoz jutni, az alperesek — mint tulajdonostársak — azonban az építkezéshez nem járulnak hozzá. Ezért indította meg ellenük a felperes a pert jognyilatkozatnak bírói ítélettel való pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A fővárosi bíróság a felperes fellebbezését nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor, amikor a felperes keresetét elutasította, azonban az ítéletét nem helyesen indokolta. A Ptk. 143. §-ának a) pontja értelmében a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz. A felperes a közös tulajdonban álló ház emeleti részén levő erkélyt kívánja a maga részére lakás létesítése céljából beépíteni, éspedig úgy, hogy az emeleten már meglevő lakás szobájából alakítaná ki az építendő új lakás mellékhelyiségeit, s ennek folytán a jelenleg is meglevő lakás szobája az erkély he5 Polgári jogi döntvénytár 65