Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

V. A kötbérigény-bejelentés tartalmilag akkor is szabályszerű, ha a jogosult elsősorban a teljesítésre és késedelmi kötbér fizetésére, arra az esetre pedig, ha a teljesítésre nem kerülhet sor, a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér fizetésére hívja fel a kötelezettet. (B. H. 1961/11. sz.)8 e) Teljesítés és beszámítás 91. A Ptk. 280. § (3) bekezdése a társadalombiztosítási szervet törvényi engedmény alapján megillető igényénél nem alkalmazható. (Legf. Bír. Pf. IV. 21.679/1961. és Legf. Bír. Pf. IV. 20.292/1962. sz., B. H. 1962/11. sz. 3349.) 92. Folyószámlaegyenleg elleni védekezés lehetősége (Ptk 296. §). A felek között folyószámla-viszony állott fenn s a felperes kereseti követelése a folyószámlán alapult. Folyószámla esetén a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget. A folyószámlára került tartozás és követelés kölcsönös beszámításának eredményeként előálló egyenleg az egyes követelések önállóságát megszünteti. A folyószámla egyes tételeit, hiányosságait mint a folyószámla egyenlegére kiható változást a folyószámla egyenlegének érvényesítése során kifogásolni lehet. E kifogásolási jog sikere esetén a folyószámla egyes tételeit megfelelően helyesbíteni, kiegészíteni kell, s az így helyesbített tételek egybevetésével kell megállapítani a helyes egyenleget. (P. törv. 20.563/1960. sz., B. H. 1960/7. sz. 2662.) 93. Munkáltató a dolgozót terhelő gyermektartásdíj túlfizetése esetén nem léphet fel a tartásra jogosult ellen. (P. törv. 21.069/1960. sz., B. H. 1960/11. sz.) f) A szerződésszegés. A kötelezett késedelme 94. Elállási jog gyakorlásának feltételei lakáskiürítéssel kapcsolatos adásvételi szerződés késedelmes teljesítése esetén (Ptk. 300. §). A Ptk. 300. §-a — az (1) és (2) bekezdésében — a szerződéstől való elállási jogosultság két változatát szabályozza. Az egyik érdekmúlás, a másik az ún. fix (szigorú) teljesítési határidő esete. Az utóbbinak két alesete van. Az ítélet indokolásából teljes határozottsággal nem derül ki, hogy a másodfokú bíróság a felperes elállási jogosultságát melyik eset kapcsán állapította meg, mégis inkább arra kell következtetni, hogy a peres felek szerződésében meghatározott teljesítési határidőt szigorú lejáratúnak tekintette. Ilyen teljesítési határidő esete akkor forog fenn, ha a szerződést: 1. a felek megállapodásánál, 2. vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva pontosan meghatározott időpontban — és nem máskor — kell teljesíteni. 8 A kötbérrel kapcsolatos állásfoglalásokat és határozatokat lásd a termelési és terményértékesítési szerződéseknél is. 00