Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

a saját bennlakása folytán előállt értékcsökkenés következményeit a bennlakónak kell viselnie, úgy a\ magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mint az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. V. Ha az ilyen házra fennálló közös tulajdont árverés útján kell megszüntetni, és a bennlakó tulajdonostárs nem vállalja azt, hogy az árverés után a há,zból kiköltözik, akkor a bíróságnak meg kell állapítania, hogy a bennlakó tulajdonostárs igényeinek méltányos figyelembevételével mekkora lakásra, illetőleg a lakásnak melyik részére tarthatna igényt és amennyiben az általa használt lakás ezt a mértéket m,eghaladja, akkor a bíróság ítéletében azt is megállapítja, hogy árverési értékesítés után a bennlakó (volt) tulajdonostárs mely lakrészeket lesz köteles kiüríteni és a vevő rendelkezésére bocsátani. Ilyen esetlen a legkisebb árverési vételár meghatározása a bennlakás értékcsökkentő hatása és a vételár felosztásának az aránya mindezek megfelelő figyelembevételévé^ történik. VI. Ha a közös tulajdonban álló házban lakó tulajdonostárs nem vállal kötelezettséget arra, hogy a közösségnek árverés útján való megszüntetése esetére a házból kiköltözik, akkor — kérelemre — a bíróságnak azt is ki kell mondania a közös tulajdont megszüntető ítéletében, hogy az árverési értékesítést elsősorban olyan feltétellel kell megkísérelni, hogy ha az árverési vevő a bennlakó tulajdonostárs részére megfelelő cserelakást ajánl fel, akkor a bennlakó (volt) tulajdonostárs köteles az eladott házból kiköltözni. Vita esetén a felajánlott cserelakás megfelelő voltát a bíróság a vétel után a kiköltözésre köteles és a beköltözésre jogosult fél közti perben dönti el. Ilyen értékesítés esetén a bíróság csak azt az értékcsökkentő hatást veszi figyelembe a bennlakó tulajdonostárs terhére, amely a cserelakás felajánlásának a szükséges volta miatt jelentkezik a beköltözhetőség mellett jelentkező értékkel (vételárral) szemben. Viszont a kiköltöző javára megfelelően értékeli a költözéssel felmerülő költségeket. VII. A közös tulajdon megszüntetésének nem lehet akadálya az, ha valamelyik fél az idő alkalmatlanságára hivatkozik, egyéb körülmények azonban) a kereset elutasítását eredményezhetik. VIII. a) A keresethez mindig csatolni kell a közös ingatlan telekkönyvi betétjéről kiállított hiteles kivonatos másolatot. b) Valamennyi tulajdonostársnak perben kell állania. Ha valamelyik fél azt állítja, hogy ő telekönyvön kívül tulajdonjogot szerzett, lehetőséget kell neki nyújtani arra, hogy a tulajdonjog bejegyzésének a hiányát még a per folyama alatt pótolja. c) Perbe kell vonni az özvegyi jogra, más haszonélvezetre, használatra jogosultakat, a bejegyzett tartási és életjáradéki jog jogosultját, ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, akkor az ilyen jognak a jogosultját is. A körülményektől függ, hogy esetleg más érdekeltek perbevonása is szükségessé válik-e. d) Természetbeni megosztás esetén még az ítélethozatal előtt gondoskodni kell arról, hogy a bíróság rendelkezésére álljon az alkalmazandó megosztáshoz szükséges jogerős államigazgatási engedély és a telekkönyvi foganatosításra alkalmas vázrajz. Ezek beszerzése végett a per tárgyalásának a felfüggesztése mellett a feleknek megfelelő határidőt kell szabni. •58