Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

egész tulajdoni illetőségre (illetőségrészre) nézve a vételi ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási jog egyedül őt illeti meg. Ha több ilyen — egyedül fellépő — tulajdonostárs van, a késedelem-elhá­rítása érdekében közülük az eladó tulajdonostárs választ. IV. A Csjt. 27. §-ának rendelkezése folytán a házastársak között az együtt­élésük alatt szerzett vagyontárgyak tekintetében vagyonjogi egység kelet­kezik. Ennek következtében ők az elővásárlási jogot — amelynek gyakorlása közöttük általában amúgy is közös szerzést és tulajdont eredményez — együt­tesen is gyakoralják, még ha egyikük nem is tulajdonos. A nem tulajdonos házastárs azonban egymagában — tehát, ha a házastár­sának konkrét jogosultságához nem kapacsolódik — a tulajdonostársak körétől teljesen kívül esik, ennélfogva őt egyedül elővásárlási jog nem illeti meg. Nem vonatkozik ez arra az esetre, ha a házastársat a Csjt. 27. §-a alapján a telekkönyvi bejegyzéstől függetlenül tulajdonostársnak kell tekinteni. Az együttélő házastársak vagyonjogi egységét jogszabály biztosítja, egyéb hozzátartozók között a törvény erejénél fogva ilyen egység nincs. Ennélfogva a tulajdonostárs szülő a gyermeke nevében és részére vagy vele együttesen elővásárlási jogot nem gyakorolhat. Természetesen a szülő a saját nevében elővásárlási jogot gyakorolhat, s a tulajdonjog megszerzése után azt adás­vételi szerződésen kívül korlátozás nélkül a gyermekére ruházhatja át. V. Az a körülmény, hogy a kiskorú tulajdonostárs az elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni, nem jelent ellenérték nélküli joglemondást, hanem csupán azt, hogy éppen anyagi kiadással járó és pozitív joglépést (a vételi ajánlat elfogadását) szükségessé tevő jogosultsággal élni nem kíván. Ennél­fogva ehhez gyámhatósági jóváhagyásra nincs szükség. Egyébként, ha ez ellenérték nélküli joglemondást jelentene, akkor — a Ptk. 20. § (1) bekez­dése értelmében — még gyámhatósági jóváhagyással sem lenne érvényes. Éppen ellenkezőleg, a Ptk. 19. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében ahhoz szükséges a gyámhatóság hozzájárulása, hogy a kiskorú elővásárlási jogának gyakorlása útján ingatlant szerezzen. VI. A Ptk. 117. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint ingatlan tulajdon­jogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzése is szükséges ugyan, jogrend­szerünk azonban bizonyos esetekben elismeri a telekkönyvi bejegyzés nélkül szerzett tulajdont is. így például telekkönyvi bejegyzéstől függetlenül a Ptk. 673. § (2) bekezdésének értelmében az örökös minden további joglépés nélkül, a Csjt. 27. §-a értelmében pedig az együttélés alatt az egyik házastárs által különvagyoni ráfordítás nélkül visszterhesen szerzett vagyontárgy felett a másik házastárs is tulajdonjogot szerez. A vonatkozó jogszabály az elővásárlási jog tekintetében nem tesz különb­séget a telekkönyvi és az ilyen teljes jogú, de a telekkönyvbe be nem jegy­zett résztulajdonos között. Ezért, ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ilyen telekkönyvön kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, ha csak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. A telekkönyv közhitelességének elvéből folyóan azonban, telekkönyvön kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom