Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

f) A közös tulajdon 41. Bírósági döntés a közös tulajdon tárgyának birtoklása és használata kérdésében (Ptk. 140—144. §). Ha a közös tulajdonban álló dolog birtoklása és használata (hasznosítása) kérdésében a tulajdonostársak nem értenek egyet és a kisebbség a többség határozatát a Ptk. 144. § (1) bekezdése alapján keresettel megalapozottan támadja meg, akkor a híróság a birtoklás és használat (hasznqsítás) módját a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás szabályainak meg­felelően ítélettel szabályozhatja. Ugyanígy járhat el a bíróság, ha a tulajdonostársak tulajdoni hányadának egyenlősége miatt, vagy más okból szótöbbséggel hozott határozat nincs és valamelyik tulajdonostárs megfelelő szabályozás végett a bírósághoz fordult. A Ptk. 140. §-a szerint a közös tulajdonban álló dolog birtoklására és hasz­nálatára a tulajdonostársak mindegyike jogosult, e jogot azonban egyikük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érde­keinek a sérelmére. A Ptk. 141. § (1) bekezdése szerint a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, de ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. A Ptk. 141. § (2) bekezdése szerint a hasznosítás módja kérdésében a tu­lajdonostársak szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulaj­doni hányada arányában van szavazati joga. A Ptk. 142. § (2) bekezdése szerint tulajdoni hányaduk arányában szótöbb­séggel határoznak a tulajdonostársak akkor is, amikor a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó bizonyos kiadásokról van szó. A Ptk. 144. § (1) bekezdése szerint a kisebbség a szótöbbséges határozatot keresettel támadhatja meg, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A Ptk. 144. § (1) bekezdése az ugyanazon XII. fejezetben foglalt mindegyik esetre vonatkozik, ahol a törvény szótöbbséges határozatot említ, tehát úgy a Ptk. 141. § (2) bekezdésére, mint a Ptk. 142. § (2) bekezdésére. A Ptk. 141. § (2) bekezdése a „hasznosítás módja" kifejezést használja, ez azonban értelemszerűen magában foglalja a Ptk. 140. § (1) bekezdésében említett „birtoklást és használatot" is. Egyébként a Ptk. tervezetének a mi­niszteri indokolása is ilyen értelmet ad a „hasznosítás módja" kifejezésnek. Ha a tulajdoni hányadok nem egyenlőek, akkor a szótöbbséges határozat általában meghozható, bár az is előfordulhat, hogy ha a tulajdonostársak egyikét sem illeti a felénél nagyobb tulajdoni hányad, nem keletkezhetik szótöbbséges határozat. Ha nincs egyetértés és szótöbbséges határozat sem keletkezhetik, akkor a kérdés az ilyen esetre vonatkozó kifejezett törvényes rendelkezés hiányában szintén csak a Ptk. 144. § (1) bekezdése rendelkezésének az alapulvételével oldható meg. Ezért a keresettel való fellépést itt is meg kell engedni annak a 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom