Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

adása önmagában általában nem alkalmas bizonyíték az ítéleti döntés alapjául szolgáló tényállás megállapítására, másrészt az I. r. felperes előadásának tartalmi fogyatékosságai kizárják azt, hogy a bíróság az I. r. felperes személyes előadására alapítsa ítéleti döntését. Az elbirtoklás szempontjából nem értékelhető bizonyítékként a becsatolt hiteles telekkönyvi kivonat sem, mert az csupán a jelenlegi tulajdoni viszonyokat tünteti fel. Az adott esetben a tényállás részletes és minden irányú felderítésének kötelezettsége annál inkább fennállott, mert tulajdonostársak illetőségének elbirtoklása a per tárgya, az ilyen perben pedig — a Legfelsőbb Bíróság 821. sz. polgári kollégiumi állásfoglalásában foglalt iránymutatás szerint — fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényi kellékeinek fennforgását. Ezekre figyelemmel a járásbíróság nem mellőzhette volna az ingatlan korábbi tulajdoni viszonyainak alakulását is feltüntető hiteles teljes telekkönyvi másolat bekérését, a felperesek jogszerzésére vonatkozó adásvételi szerződés becsatoltatását, az I. r. felperes személyes előadásában foglalt homályosságok kiküszöbölését, részletes meghallgatása útján, és az ilyen módon feltáruló tények ismeretében a tényállásnak minden olyan részletében történő felderítését, ami az elbirtoklás feltételei fennforgásának megállapításához nélkülözhetetlenül szükséges. (P. törv. 21.608/1962. sz., B. H. 1963/5. sz. 3572.) e) Ráépítés 37. A Ptk. 97. § (2) bekezdéséneh a föld és épület külön tulajdonára vonatkozó kivételes szabálya csak az abban megállapított feltételek fennállása és a megállapodásnak írásbafoglalása' esetén alkalmazható. E feltételek hiányában a ráépítésből folyó tulajdoni kérdéseket a Ptk. 138. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell rendezni. A Ptk. 110. és 111. §-ában, iUetőleg a Ptk. 138. §-ában szabályozott túlépítés és ráépítés közös vonása, hogy az építkező saját anyaggal idegen területre épít. A ráépítés esete akkor forog fenn, ha az építkező saját anyaggal teljes egészében másnak a tulajdonában levő telekre épít. Túlépítésnél az építkező saját telkén épít, de az épület a telek határain túlra is átnyúlik. Betelepítésnek minősül, ha valaki másnak a tulajdonában álló ingatlanon építkezést nem kívánó beruházást (szőlő, gyümölcs telepítése stb.) végez. A betelepítést végző személy szerződéses alapon (pl. haszonbérlet) vagy anélkül járhat el. Szerződés esetén a felek megállapodása az irányadó, ügylet hiányában pedig a Ptk-nak a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályai kerülnek alkalmazásra, ha vita támad a beruházott értékek jogi sorsa tekintetében, a ráépítésre és túlépítésre vonatkozó szabályok alkalmazására azonban nem kerülhet sor. A Ptk. 97. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha jogszabály vagy a földtulajdonossal az építkezés befejezése előtt kötött megállapodás egyébként így rendelkezik. A Ptk. 97. § (2) bekezdés c) pontja alá eső tényállások esetében két önálló ingatlanon (a telken és az épületen) keletkezik tulajdonjog. A felek közötti 41