Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Az ingatlan másodszori eladása folytán azonban új helyzet állott elő és ai bíróságnak ebben az új helyzetben az ingatlan kétszeri eladása jogi következményeinek helyes levonásával kellett volna a felperes keresetét elbírálni. A Ptk. 117. § (4) bekezdése szerint ingatlan többszöri eladása esetén az a vevő követelheti a tulajdonjoga telekkönyvi bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett; ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyezték. Az idézett jogszabályi rendelkezés tehát az ingatlan kétszeri eladása esetén a tulajdonjogot a jóhiszeműen birtokbalépő vevőnek biztosítja. A felperes nem vitásan az ingatlant birtokba nem vette, s a tulajdonjogát sem jegyezték be a telekkönyvbe, ennélfogva a jóhiszeműen birtokbalépett második vevővel szemben, aki tulajdonjogát telekkönyvileg is bejegyeztette, tulajdonjogot nem szerezhet, figyelemmel arra is, hogy a későbbi vevő határozottan kijelentette, hogy a szerződéshez és az annak alapján szerzett tulajdonjogához ragaszkodik. Téves ennélfogva a perben eljárt bíróságnak az a jogi állásfoglalása, hogy a felperes a Ptk. 117. § (4) bekezdése alapján tulajdonjoga telekkönyvi bejegyzését kérheti, mert erre a fentebb kifejtettek szerint jogi lehetőség nincs. Meg kellett volna tehát állapítania a bíróságnak azt, hogy a peres felek között létrejött adásvételi szerződés teljesítése az ingatlan másodszori eladása és ennek folyományaként a második vevő tulajdonszerzése következtében az I. r. alperesnek felróható magatartás miatt lehetetlenné vált [Ptk. 310. § (1) bekezdés]. A valamelyik félnek felróható lehetetlenülése ugyan a szerződést nem szünteti meg, hanem annak csak a módosításra vagyis az eredeti kötelezettség helyett a lehetetlenné válásáért felelős személy kártérítési kötelezettségének a megállapítására nyújt alapot, azonban annak sincs akadálya, hogy a jogosult a lehetetlenülés következtében az elállási jogát gyakorolja. A felperes arra is alapította keresetét, hogy a szerződés teljesítése lehetetlenné vált és erre figyelemmel is követelte vissza a kifizetett vételárelőleget. Az elállási jog gyakorlása a keresetlevéllel is történhetik. A perbíróság tehát akkor járt volna el helyesen, és a törvény rendelkezéseinek megfelelően, ha a felperes keresetét a szerződéstől való elállást is magában foglaló nyilatkozatnak tekintette volna és ennek folytán azt is érdemi vizsgálat körébe vonta volna, hogy az egyébként helyes megállapítása szerint érvényesen létrejött szerződés lehetetlenülése bekövetkezett-e, és ennek a peres felek jogviszonyára milyen jogi hatása van. Az idézett jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a felperes keresetét elutasítani nyilvánvalóan nem lehetett volna. (P. törv. 21.586/1962. sz. B. H. 1963/6. sz. 3589.) d) Elbirtoklás 34. Elbirtoklás belterületi ingatlan egy részére (Ptk. 121. §). Ingatlanrész tulajdonjoga elbirtoklás útján nem szerezhető meg akkor, ha az építésügyi hatóság a szóbanforgó ingatlanrész telekkönyvezéséhez (a telek felosztásához) szükséges engedélyt — az építésügyi szabályok alapján — jogerősen megtagadta. 37