Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Annak előrebocsátása mellett, hogy az arra illetékes szervnek a munkaköri kötelesség kérdésében elfoglalt álláspontja a bíróságra nézve irányadó, a KGM Mezőgépipari Igazgatóságának az állásfoglalása ezúttal nem aggálytalan és nem megalapozott az azon alapuló elsőfokú ítélet sem. Nem vitás tény, hogy a felperes munkaviszonya az I. r. alperesnél 1959. augusztus 8-án szűnt meg, s újítási javaslatát csak később, 1959. december 16-án terjesztette elő. A fellebbviteli tárgyaláson maga a II. r. alperes is beismerte, hogy a pulzátor végleges formájának a kialakítása akkor következett be, amikor a felperes már nem dolgozott az I. r. alperesnél, továbbá, hogy a fejőgépének a pulzátora a felperes újítási javaslatának megfelelően készült el. A felperes pedig előadta, hogy — miként arra már az elsőfokú eljárásban is utalt — a szóban forgó pulzátort nagyobb részben akkor alakította ki, amikor már megszűnt a munkaviszonya az I. r. alperesnél. Ha pedig a felperes a munkaviszonyának megszűnése után is dolgozott az újításán, s a pulzátor végleges formájának a kialakítása akkor következett be, amikor az I. r. alperesnél már munkaviszonyban nem állott, aligha lehet szó munkaköri kötelességről. Ezért szükséges, hogy a KGM Mezőgazdasági Igazgatósága vizsgálja felül az állásfoglalását és a felperes, valamint a II. r. alperes előadásának az ismeretében újból nyilatkozzék a felperes munkaköri kötelességét illetően. Ha megállapítást nyer, hogy a felperes újítása nem tartozott a munkaköri kötelességének a körébe, vizsgálni kell azt a további kérdést, hogy a II. r. alperes által megvalósított fejőgépben milyen szerepe van a felperes által újított pulzátornak. Erre szakértőt kell meghallgatni és annak véleménye alapján kell megállapítani a felperes társszerzőségének az arányát. A II. r. alperes újításaként szereplő fejőgéppel kapcsolatban ugyanis helye lehet a felperes társszerzősége megállapításának, mert a II. r. alperes fejőgépének a pulzátora a felperes újítási javaslatának megfelelően készült el, az újítását a felperes által szerkesztett fejőgéppel mutatta be, s az ezzel a pulzátorral. mint a fejőgép alkotórészével, nyert értékelést. A pulzátor gazdasági eredményességét pedig ilyen körülmények között nem lehet különválasztani a fejőgép eredményességétől, hanem a pulzátort a szóban forgó fejőgép alkotórészeként kell értékelni, annak ellenére, hogy az különálló újításként is kezelhető volna. Ezért meg kell állapítani, hogy a pulzátor a fejőgép gazdasági hasznosságát milyen arányban emelte. E körülmények tisztázása után lehet majd határozni a tekintetben, hogy a 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a II. r. alperes az újítás díját tartozik-e és mennyiben tartozik megosztani a felperessel. (Legf. Bír. Pf. IV. 21.109/1962. sz., 1963/1. sz. 3409.) 22. Üjítás megvalósítása tárgyában kötött szerződés semmisségének, illetőleg megtámadhatóságának kérdése. A felperesnek évi 60 000 tonna homok termelésére vonatkozó, 1958. április 10-én kelt újítási javaslata alapján, 1958. június 16-án jött létre a peres felek között a megvalósítási szerződés, amelyben az alperes várható évi termelési igényét 54 000 tonna homokban jelölték meg, de annak is kifejezést adtak, hogy az alperes a javaslat megvalósításával a termelési igények esetleges növekedését is kielégítheti 62 000 tonna homok erejéig. 24