Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

helyzetben általában elvárható. Ha nem ilyen elvárható magatartást tanúsított, a kár bekövetkezte a kár okozójának felróható, azaz vétkes a kár okozásában. A Ptk. tehát a károkozó oldalán a felróhatóságot (a vétkességet) vélelmezi és a károkozó feladata a felelősség alól való mentesítése céljából annak bizonyítása, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ezzel szemben a „közrehatás" a kár okozásában való részvétel, objektív tényeken nyugszik, az a döntő, hogy az egyes károkozók magatartása (tevékenysége vagy mulasztása) milyen mértékben hatott közre a kár bekövetkeztében, milyen mértékben volt szerepe a kár előidézésében. A felróhatóság és a közrehatás fogalmának megfelelő tisztázása után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a Ptk. 344. § (3) bekezdésének alkalmazásánál a kárt közösen okozó személyek felelőssége miként alakul. A Ptk. 344. § (3) bekezdésének alkalmazásánál vetődik fel a kérdés, hogy a közrehatás arányában történő marasztalásnál figyelembe kell-e venni a felróhatóságot is. További kérdés, hogy ha a bíróság a károkozókat közrehatásuk arányában marasztalja, hogyan alakul a károkozók belső — egymásközti — felelőssége. A felvetett kérdés eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy a jogellenes károkozásért való általános felelősség feltétele a jogellenes magatartás felróhatósága. A kár bekövetkeztében közreható az a magatartás, amely a károkozónak fel nem róható, a kárért való felelősség megállapítására alapul nem szolgálhat. A közrehatás arányában történő marasztalás esetén sem mellőzhető tehát az egyes károkozók magatartása felróhatóságának vizsgálata és értékelése. » Következésképpen több személy közös károkozása esetén a Ptk. 344. § (3) bekezdésének alkalmazásánál azzal a károkozóval szemben, aki felróható magatartása alapján felel, a károkozásban való közrehatásán felül magatartásának felróhatóságát is vizsgálni kell és a kárt ezeknek megfelelően kell megosztani. Az egyetemlegesség ilyen feloldása esetén — minthogy a közrehatás aránya a magatartás felróhatóságával együtt nyer értékelést — a közös károkozók belső viszonya is el van döntve. (P. K. 804/3. sz., B. H. 1961/8—9. sz.) 124. Kárviselés a közös károkozók belső viszonyában (Ptk. 344. §). A felperes mint a földművesszövetkezet terményfelvásárlója, az alperes kérésére — ama valótlan előadása alapján, hogy a p-i földművesszövetkezet terményfelvásárlója és elfogyott a T-utalványa — átadott egy tömb T-utalványt. Az alperes az utalványból 12 darabot — 34 429 Ft értékben — különböző postahivataloknál beváltott és az így szerzett összeget saját céljaira fordította. Emiatt a büntetőbíróság az alperest egy-egy rendbeli társadalmi tulajdon ellen csalással és lopással ismételten elkövetett bűntett és 15. rendbeli közokirathamisítás bűntette miatt, a felperest pedig egy rendbeli társadalmi tulajdonban levő vagyon könnyelmű kezelésével elkövetett bűntett miatt ítélte •el jogerősen. A felperes a földművesszövetkezetnek a kára megtérítése címén jogerős ítélet alapján kifizetett 8888 Ft-ot, a postának pedig a jogerős ítélet alapján 10 030 Ft-ot. 119