Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el. VI. Végrehajtási árverés esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg. VII. Ha a résztulajdonos az illetőségét tartási szerződéssel ruházza át, tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. VIII. Ha az elővásárlásra jogosult keresetében annak megállapítását kéri, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, tartozik egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is tenni. A bíróság e nyilatkozatnak a komolyságát, valamint a teljesítőkészségnek és képességnek a valóságos voltát ellenőrzi. Az elfogadó nyilatkozat folytán az elővásárlásrajfígosult és tulajdonostársa között az adásvételi szerződés létrejön, s az ebből származó mindennemű igény ugyanebben a perben érvényesíthető. IX. A vételi ajánlatot egész terjedelmében kell közölni az elővásárlásra jogosult tulajdonostárssal. X. A vételi ajánlat közlésekor annak elfogadására a körülmények által indokolt határidőt kell szabni. I. A Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, elővételi, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. Ezt az elővásárlási jogát tehát a tulajdonostárs akkor gyakorolhatja, ha a vételi ajánlat a tulajdonostársak körén kívül álló személytől ered. Az eladó tulajdonostárs — a Ptk. 373. §-ának(l) és (5) bekezdésére figyelemmel — a kívülről jövő vételi ajánlatot mindegyik tulajdonostársával közölni köteles. Nem terheli e kötelezettség a Ptk. 373. §-ának(l) bekezdésénél fogva azokkal a tulajdonostársaival szemben, akiknek tartózkodási helye (például ismeretlen vagy külföldi), illetőleg más körülmények miatt a közlés teljesítése rendkívüli nehézségekkel, vagy számottevő késedelemmel járna. Adott esetben a közlési kötelezettséget rendkívül nehezítő s így ez alól mentesítő körülménynek számíthat az, ha a tulajdonostársak száma viszonylag nagy (és főként, ha különböző helyeken is laknak). Természetesen azokkal, akikkel szemben a közlés nehézségbe nem ütközik, az ajánlatot közölni kell, még ha nagy is a tulajdonostársak száma. Különösen fennáll a közlési kötelezettség azzal a tulajdonostárssal szemben, aki jelentősebb hányadban tulajdonos, feltéve természetesen, ha a közlés egyébként nem ütközik nehézségbe. //. A Ptk. 336. §-ának rendelkezéséhez képest a tulajdonostársakat az elővásárlási jog egymás között egyenlő arányban — megosztva — illeti meg. Ha ennek ellenére közöttük ilyen értelemben megegyezés nem jön létre, arra kell figyelemmel lenni, hogy az elővásárlási jognak jogszabályon alapuló intézménye az eladóval szemben a tulajdonjogból folyó rendelkezési jog (Ptk. 112. §) korlátozása, amelynek viszont határt szab az eladó jogos érdekeinek érvényesülése. Az eladó jogos érdekéhez tartozik az, hogy a tulajdonostársak közötti esetleges ilyen tárgyú vita a vagyontárgy feletti rendelkezési jogának gyakorlását számottevően ne nehezítse meg. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha a többi tulajdonostárs között a fenti értelemben 90