Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

hasznosítása keretében adja meg másnak a jogot a vad tulajdonba vételére. A jogszabály, illetőleg a haszonbérleti szerződés vagy az átengedési feltételek meghatározzák, hogy a vadászatra jogosult vadászati jogot melyik területen és milyen vadra vonatkozóan gyakorolhatja. A vadászatra jogosultság ezért a jogszabályban és a jogszabály rendelkezésein alapuló haszonbérleti szerződésben, illetőleg az átengedési feltételekben meghatározott tartalmú jogosultságot jelent. A Ptk. 128.§-ának (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés tehát, amely szerint a vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül, szorosan összefügg a vadászati jogosultság tartalmát meghatározó rendelkezésekkel. Ezért az említett szabály alkalmazásánál ..vadászatra jogosult"-on azt a vadászatra jogosultat kell érteni, amelyiknek a vadászatra jogosultsága az elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vadra kiterjed. A vad tulajdonát tehát ez a vadászatra jogosult szerzi meg. Mindezekből az következik, hogy a) a valamely vadászterületen elejtett, elfogott, vagy elhullott vad (akár nagyvad, akár apróvad) az ezen a vadászterületen vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha a vadászatra jogosultsága erre a vadra is kiterjed; b) a vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott olyan vad tulajdonát pedig, amelyre az e területen vadászatra jogosult nem vadászhat, az a vadászatra jogosult szerzi meg, amelynek a vadászterületéről a vad kiváltott, feltéve, hogy erre a vadra vadászni jogosult. Az említett irányadók az egyik vadászterületen megsebzett, de egy másik vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad tekintetében, továbbá akkor is, ha a vad elejtése vagy elfogása jogtalanul (pl. vadorzó által) történt. II. Az állásfoglalás folytán a Polgári Kollégium 7. számú állásfoglalása meghaladottá vált. A vadkár megtérítése iránti igény érvényesítésével kapcsolatos 54. számú polgári kollégiumi állásfoglalás az 1/1962. (II. 9.) Korm. számú rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült vitás kérdésekben adott elvi irányítást. Ezt a rendeletet a 32/1970. (VIII. 21.) Korm. számú rendelet 34. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. A Vr. egyes kérdéseket a kollégiumi állásfoglalásban adott iránymutatásnak megfelelően szabályoz, más kérdéseket illetően pedig az 1/1962. (II. 9.) Korm. számú rendeletben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezért ez a kollégiumi állásfoglalás is meghaladottá vált. PK 6. szám Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez a Ptk. 122. §-a alapján csak akkor számíthatja hozzá azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült, ha az elődje elbirtoklás útján még nem szerezte meg a tulajdonjogot. A Ptk. 121. §-ának(l) bekezdése szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. 83