Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha: a) a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan; b) a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség); c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításánál a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni. Indokolás A törvényes tartási kötelezettség alapja a családjogi kapcsolat, és ez a tartási kötelezettség megfelelő teljesítésének kiemelkedő jelentőséget ad. A tartási kötelezettségre vonatkozó jogi rendelkezések megszegése a szocialista erkölcs követelményeivel való szembehelyezkedést is jelent. A tartási kötelezettségnek jogi szankciókkal való kikényszerítésére akkor kerül sor, amikor a családi kapcsolat meglazul vagy felbomlik. A jogalkalmazás fontos feladata a törvényen alapuló tartási kötelezettséggel kapcsolatban a gyermek érdekeinek védelme, a gyermek sorsáért elsősorban felelős szülő felelősségtudatának a fokozása. A törvényen alapuló tartási perekben a helyes ítélkezési gyakorlat kialakulása nemcsak az érdekelt felek viszonyában, hanem az egész társadalom szempontjából is jelentős. Tudatosítja a családi kapcsolatra vonatkozó erkölcsi és jogi normákat, nevel a megfelelő helyes magatartásra. Szocialista társadalmunk igen nagy anyagi terhet vállal magára a gyermek nevelésével és tanításával kapcsolatban, emellett azonban a gyermek sorsáért felelős szülő anyagi és erkölcsi gondoskodására is szükség van. A Legfelsőbb Bíróság a tanulmányait folytató gyermek tartási igényének és a tartás mértékének kérdésével már több állásfoglalásában foglalkozott. Ezek az állásfoglalások a továbbtanuló kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdéseket rendezték annak a művelődéspolitikai szempontnak a figyelembevételével, amely szerint indokolt követelmény az általános iskola elvégzése után a középiskola elvégzése, illetőleg az azzal azonos képesítés megszerzése. Minthogy az ezzel kapcsolatos tanulmány végzése általában a gyermek kiskorúságának idejére esik, a tartásra köteles szülőre irányadó a Csjt 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint az a rendelkezés is, hogy a szülő a saját szükséges tartásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami a közös eltartásukra rendelkezésükre áll. Az említett kollégiumi állásfoglalások alkalmazása során kifejlődött ítélkezési gyakorlat a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak tekinti az esetben is, ha a kiskorúság idejében megkezdett középiskolai tanul58