Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

jogi tárgyú irányelveit és a felülvizsgálat eredményeként a következő irányelvet állapította meg: /. A Legfelsőbb Bíróság Teljes Ülése — figyelemmel arra, hogy a módosított Csjt az alábbi Irányelvek tételeit részben törvénybe iktatta, részben pedig az azok alapjául szolgáló rendelkezéseket módosította, illetve azok helyébe új szabályozást léptetett — 1987. évi július hó 1. napjával — hatályon kívül helyezi a házassági bontóperekkel kapcsolatos általános szempontokról szóló 9. számú, a házassági vagyonjogi igényekről szóló 10. számú és a szülőtartásról szóló 8. számú Irányelvet. //. A Legfelsőbb Bíróság Teljes ülése a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról szóló 17. számú Irányelvet az alábbiak szerint módosítja: a) Az Irányelv bevezető részének harmadik bekezdése első mondatában a zárójeles „(az 1974. évi I. számú törvénnyel módosított 1952. évi IV- számú törvény, a továbbiakban: Csjt)" szövegrész helyébe „(az 1974. évi I. törvénnyel és az 1986. évi IV. törvénnyel módosított 1952. évi IV.törvény,a továbbiakban:Csjt)" zárójeles szöveg lép. b) Az Irányelv I. pontja első bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép: „Ez következik abból a törvényi rendelkezésből is, amely szerint a házastársak jogai és kötelességei egyenlőek, a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniök (Csjt 23. §)." c) Az Irányelv I. pontja ötödik bekezdésének második mondata a második szó után a következő szövegrésszel egészül ki: „a bontóper előtti meghallgatás során, továbbá a peres eljárás bármely szakában is..." d) Az Irányelv II. pontja második bekezdésének negyedik mondata elmarad. e) Az Irányelv II. pontja harmadik bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „A házastársak alaposan gondolják meg, hogy milyen egyezséget kötnek egymással, mert a bíróság által jóváhagyott egyezségük köti őket, annak megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól csak a Csjt 18. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén kérhetik, és az elhelyezés megváltoztatására később is általában csak kivételesen, a jogszabályban előírt szigorú feltételek megléte mellett kerülhet sor." f) Az Irányelv II. pontja a következő — negyedik — bekezdéssel egészül ki: „A fentebb kifejtettek abban az esetben is irányadók, ha a szülőknek a gyermekelhelyezés kérdésében való megállapodására nem a házasság felbontása iránti perben, hanem külön perben került sor." g) Az Irányelv III. pontja első bekezdésének első mondata helyébe „A Csjt 76. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. Megegyezésük hiányában a bíróság határoz" szöveg lép. h) Az Irányelv III. pontja második bekezdésének zárójeles szövegrésze előtti szövegben a „máshol" szó helyébe a „másnál" szó lép, és a mondat a következő szöveggel egészül ki: „feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri." i) Az Irányelv III. pontja c) alpontjának utolsó mondatában a zárójeles utalás [Csjt 77. § (1) bek.] helyébe a „[Csjt 77. § (2) bek.]" lép. 37