Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

cialisU emberré formálásának legkedvezőbb feltételei teremthetők meg. Alapvető társadalmi és egyéni érdek fűződik tehát a családi élet szilárdságához. Az állam és a társadalom széles körű gondoskodása ellenére is azonban — külső és belső hatások következtében — a házasságok egy része megromlik. Fokozott figyelmet kell tehát fordítani arra, hogy miként alakul a gyermek sorsa a házasság felbomlása után. A Családjogi Törvény (az 1974. évi I. törvénnyel és az 1986. évi IV. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény, a továbbiakban: Csjt) tartalmazza a gyermek elhelyezésének, valamint a gyermekelhelyezés megváltoztatásának szabályait. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt évek során számos határozatában és a XXXVII. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított XXI. számú Polgári Elvi Döntésben adott — a jogalkotásra is termékenyen ható — elvi iránymutatást. Kimondta, hogy a gyermek elhelyezésénél és az elhelyezés megváltoztatásánál elsősorban a gyermek érdekét kell szem előtt tartani. Változatlanul alapvető, döntő szempont: a gyermek érdekének védelme. Ez azonban a társadalmi folyamatok hatásaként az ítélkezési gyakorlatban több vonatkozásban is új módon merül fel. A kérdés árnyaltabb megközelítése szükséges, mivel változások következtek be a család belső életében, szerkezetében és feladataiban. Tovább halad az a folyamat, melynek során a házastársak egyenjogúságának követelménye általában elfogadottá válik. Egyúttal azonban a gyermekes házasságok felbomlásának viszonylag magas száma miatt indokolt követelmény a szülők felelősségének a fokozása. Mindezekre tekintettel a helyes és egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása céljából a Legfelsőbb Bíróság az Alkotmány 47. §-ában meghatározott jogkörében irányelvként az alábbiakat állapította meg. L Felelősség a gyermekért A házastársaknak az Alkotmányból és a Csjt-ből folyó kötelessége a család, a házasság védelme, a családban élő gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása (Csjt 75. §). Mindkét szülőnek egyaránt joga és kötelessége e célok elérésének elősegítése. Ez következik abból a törvényi rendelkezésből is, amely szerint a házastársak jogai és kötelességei egyenlőek, a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük (Csjt 23. §). Sem a jogok, sem a kötelességek terén nem illeti meg előjog egyik házastársat sem. Az egyenjogúság jegyében egyaránt felelősek a gyermek ellátásáért, a neveléssel kapcsolatos feladatok teljesítéséért, valamint a családon belüli munkák elvégzéséért. A családi közösség fenntartása, a gyermek nevelésének legmegfelelőbb légkör kialakítása és megőrzése mindkét házastárs feladata. A család egységének megbomlása a gyermek életét megzavarja, bizonytalanságot, válságot idézhet elő, egész életére kiható módon befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlődését. Társadalmunk ezért joggal várja el a szülőktől, hogy múló érzelem27