Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

állapítani, hogy az ajándék visszakövetelési jogát vagy tartás iránti igényét érvényesítő ajándékozó személyes jogának belátásától függó' gyakorlásával nem követ-e el joggal való visszaélést. A létfenntartásra alapított visszakövetelési igény érvényesítése esetén mentesülhet a megajándékozott az ajándék visszaadásának kötelezettsége alól abban az esetben, ha az ajándékozó létfenntartását (járadék vagy természetbeni tartás útján) megfelelően biztosítja. PK 78. szám A tartási szerződésből eredő perekben a kereseti kérelemhez, illetőleg ellenkérelemhez való kötöttség merev értelmezésének és alkalmazásának nincs helye, a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan megoldást, amely ellen a felek mindegyike tiltakozik. A Ptk. 589. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a tartási szerződésből származó perekben a fő szempont a felek kölcsönös méltányos érdekeinek érvényre juttatása. A bírói döntésnek mindig ehhez kell igazodnia. Erre figyelemmel a kereseti kérelemhez való kötöttség kérdésének vizsgálatánál az az irányadó, hogy a szerződés megszüntetése iránti kérelemben — mint többen a kevesebb — benne van a módosításra és az életjáradéki szerződéssé való átváltoztatásra irányuló igény is, továbbá a módosítás és az életjáradéki szerződéssé való átváltoztatás iránti igények kölcsönösen bennefoglaltatnak egymásban. Ellenben a csupán módosításra vagy életjáradéki szerződéssé való átváltoztatásra irányuló kérelembe a szerződés megszüntetése iránti kérelmet nem lehet beleérteni. Egyébként a bíróság nem alkalmazhat olyan megoldást, amely ellen a felek mindegyike tiltakozik. A tartási szerződéses jogviszonyokkal kapcsolatban, e jogviszonyok sajátos természeténél, társadalmi rendeltetésénél, jelentőségénél fogva a bírói ítélkezésnek arra kell törekednie, hogy ezek a szerződések eredeti céljukat lehetőleg betölthessék. Erre figyelemmel az ilyen szerződésekből származó perekben nincs helye a kereseti kérelemhez, illetőleg az ellenkérelemhez való kötöttség (Pp. 125. §) merev értelmezésének és alkalmazásának. Az előbbiekből természetesen az is következik, hogy a tartási szerződéssel kapcsolatos perekben a bíróságot fokozottan terheli a Pp. 3. §-ában előírt figyelmeztetési és kioktatási kötelezettség. Tehát a bíróságnak a jogi képviselő nélkül eljáró felek figyelmét minden esetben fel kell hívnia a méltányos érdekeik szempontjából legmegfelelőbbnek látszó rendezés lehetőségére, és a szükséghez képest gondoskodnia kell arról, hogy a felek az említett lehetőség megvalósításához a megfelelő kereseti kérelmet, illetőleg ellenkérelmet előterjesszék. 199