Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

csak a biztosítottal, tehát a munkáltatóval, illetőleg a szövetkezettel szemben támaszthat ilyen igényt. A károkozás egyéb eseteiben pedig azért nem, mert ilyenkor a törvény rendelkezése szerint a biztosítót megtérítési igény még a biztosítottal szemben sem illeti meg. A megtérítési igénynek a Ptk. 559. §-ában foglalt szabályozása teljes, ezért a felelősségbiztosítás körében a Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése nem kerülhet alkalmazásra. PK 75. szám Ha az életbiztosítási szerződésben a kedvezményezettet nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, a Ptk. 560. §-a(l) bekezdésének c) pontja szerint kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymás közti viszonyukban a biztosított összeg olyan mértékben (arányban) illeti meg, amilyen mértékben (arányban) erre öröklés esetében igényt tarthatnának. A Ptk. 560. §-ának(l) bekezdése szerint életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a) szerződésben megnevezett személy, b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, c) biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki. Eszerint tehát a biztosított örököse akkor minősül kedvezményezettnek, ha nincs szerződésben megjelölt kedvezményezett, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki. Ez a rendelkezés azzal áll összefüggésben, hogy az életbiztosítási szerződésben is mindenképpen szerepelnie kell olyan személynek, akinek részére a biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási összeget köteles kifizetni, illetőleg aki a biztosítási összeg felvételére jogosult. Ha a kedvezményezett kijelölése nem történt meg, és nem állítottak ki bemutatóra szóló kötvényt sem, erre az esetre maga a törvény határozza meg, hogy ki, illetőleg kik jogosultak a biztosítási összeg felvételére. A törvény említett rendelkezése tehát a szóban levő esetekben az életbiztosítási szerződés tartalmává válik, a biztosítási összeg felvételére jogosult személy hiányzó kijelölését pótolja. Ilyenkor kedvezményezettnek a biztosított örököseit kell tekinteni, akik tehát nem az örökösi, hanem a törvény rendelkezésének megfelelően a kedvezményezetti minőségüknél fogva — vagyis közvetlenül az életbiztosítási szerződés alapján — tarthatnak igényt a biztosítási összegre. A törvény azzal, hogy az említett esetben az örököst kedvezményezettnek minősíti, egyben az életbiztosítási összegből való részesedés mértékét is meghatározza. Az örökösnek mint kedvezményezettnek a törvényben meghatározott joga a Ptk. öröklési szabályaiban meghatározott tartalmú jogosultságot jelent. Ellenkező esetben a Ptk. 560. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés nem szüntetné meg az életbiztosítási összeg felvételére való jogosultság tekintetében fennálló bizonytalanságot olyan esetben, amikor több örökös van, tehát nem tölthetné be azt a funkciót, amelyet pedig a törvényhozónak a vonatkozó rendelkezések logikai összefüggéséből is kitűnő szándéka szerint betölteni hivatott. Az említett rendelkezés nemcsak a kedvezményezettek személyét jelöli meg, hanem meghatározza egyben a kedvezményezetti 193