Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

elhelyezésére más városban (községben) biztosított lakásba (szükséglakásba), illetőleg más városban (községben) tulajdonában álló — beköltözhető — lakásba (szükséglakásba). Ha pedig ilyen lakás nem áll rendelkezésre, és ismételt bírságolás hatására sem költözik ki a lakásból, a házastárs minden más elhelyezés biztosítása nélkül is kiköltöztethető a lakásból. Ebben az esetben szükséglakásra, albérleti lakószobára, ágybérletre vagy munkásszállásra sem tarthat igényt. A sürgős kiköltöztetésre különösen akkor kerülhet sor, ha a lakás elhagyására kötelezett házastárs botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, a lakásban lakó személyeket bántalmazza, a kiskorú gyermek "nevelését, fejlődését súlyosan veszélyezteti. A rendeltetésellenes jogggyakorlás tilalmából [Csjt. l.§-ának (2) bekezdése] következik, hogy az ilyen kiköltöztetés elrendelése nem tehető függővé attól, hogy a lakás elhagyására kötelezett hozzájutott-e az őt megillető vagyonjogi igényekhez. Ha a sürgős kiköltöztetés szükségessége fennáll, a volt házastárssal szemben ezt akkor is el lehet rendelni, ha a bíróság a volt házastárs bérlőtársi jogviszonyát nem a R. 99.§-ának (2) bekezdése, hanem a R. 97. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján szünteti meg. PK 66. szám (A PK 272. számú kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) I. A bíróság a lakás kiürítésére kötelező ítéletében a kiürítésre kötelezett házastárs lakáshasználatát — a jogosult erre irányuló kereseti kérelme alapján — az ügy összes körülményeinek figyelembevételével korlátozhatja arra az időre, amíg a lakás kiürítésére vonatkozó rendelkezés teljesítése (végrehajtása) megtörténik. A jogosult a lakás kiürítésére korábban kötelezett, jogcím nélkül visszamaradt házastárs lakáshasználatának korlátozása iránt új pert is indíthat. II. A lakáshasználat korlátozása nem érinti a lakás kiürítésére vonatkozó ítélet hatályát; végrehajtása a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik. I. A Csjt. 31/E. §-a szerint a házastársak lakáshasználatának rendezése során a végrehajtási eljárásra a lakásbérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A lakásügyi szabályok sem rendelkeznek azonban arról, hogy a kiürítésig terjedő idő alatt hogyan alakul a lakás használatára jogosult és a kiürítésre kötelezett, de a lakásban ténylegesen lakó személy lakáshasználata. A jogosultnak nyomatékos érdeke fűződhet ahhoz, hogy a bírósági határozat jogerőre emelkedése és a végrehajtás foganatosítása közötti időben is szabályozva legyen a lakás elhagyására kötelezett személy lakáshasználata. A jogcím nélküli lakáshasználót a birtokvédelem mindaddig megilleti, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják (1960. évi 11. sz. tvr. 64. §), így a jogosult nem változtathatja meg a.korábbi használati módot akkor sem, ha a 179