Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

tási szerződés létrejöttéhez, akár az eltartó befogadásához a bérbeadó hozzájárulása lenne szükséges. A Ptk. 227. §-ának (2) bekezdése értelmében a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. Minthogy pedig az említett tartalmú tartási szerződés a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem teljesülhetne, az mint lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis lenne. Ebből az következik, hogy ha a tartási szerződésben az eltartó javára kikötött szolgáltatás a bérleti jogviszony folytatására irányuló jogosultság, a szerződés csak akkor jön létre, ha ahhoz a bérbeadó is hozzájárul (Ptk. 215. §). Az állampolgárok tulajdonában álló lakások esetében tehát a tartási szerződés jóváhagyása előtt az eltartót fel kell hívni a bérbeadó hozzájárulásának igazolására. PK 64. szám A tulajdonos hozzájárulásának hiánya miatt az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 90. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében érvénytelen lakáscsere-szerződés alapján beköltözött személlyel szemben a tulajdonos által indított kiürítési perben nincs szükség sem a felperes volt bérlőjének, sem a lakáscsere-szerződésben részt vett többi szerződő félnek a perbenállására. A személyi tulajdonban levő lakásra a tulajdonos hozzájárulása nélkül kötött csereszerződés érvénytelenségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása iránt pert indíthatnak egymás ellen maguk az érdekelt bérlők, de pert indíthat a csereszerződés alapján beköltözött személy ellen a lakás kiürítése iránt a cseréhez hozzá nem járult tulajdonos is. Ez utóbbi per esetén a lakáscsere-szerződésben részt vett többi ügyletkötő fél perbenállására csak akkor van szükség, ha a csereszerződés megkötésében a tulajdonos is részt vett, és a tulajdonos keresete a csereszerződés megtámadására irányult. Hozzájárulás hiánya esetén azonban a tulajdonos a csereszerződés megkötésében részt nem vett, s a csereszerződés alapján beköltözött személlyel jogviszonyba csak annyiban került, hogy az utóbbi a másokkal létesített érvénytelen csereszerződés alapján a lakásba hozzájárulás nélkül beköltözött. A tulajdonosnak a csereszerződés megtámadására voltaképpen nincs is szüksége, mert a hozzájárulás nélkül kötött lakáscsere-szerződés megtámadás nélkül is érvénytelen, s így elegendő, ha a tulajdonos csupán hivatkozik e szerződés érvénytelenségére. A perbe vitt és a felek egymás közötti jogviszonyában eldöntendő jogvita ezek szerint csak arra szorítkozik, hogy az alperes a lakáscsere-szerződésnek az említett okból való érvénytelensége folytán jogcím nélkül foglalta el és tartja birtokában a lakást, s ennek következtében azt kiüríteni tartozik. E jogvita eldöntése nem teszi szükségessé sem a kiköltözött bérlőnek, sem a csereszerződésben részt vett többi ügyletkötő félnek a perbenállását. Ha a csereszerződés érvénytelensége folytán az egyik szerződő fél az általa elfoglalt 177