Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)
bérbeadás feltételeire vonatkozó nyilatkozatát, ezekre azonban a felmondásban hivatkozik és a nyilatkozatot a per során becsatolja. Az ezzel ellentétes — a jogintézmény célját figyelmen kívül hagyó — jogszabályértelmezés meró'ben formális volna, de nem állna összhangban a Ptk. 2. §-ában foglalt azzal a rendelkezéssel sem, amely szerint a törvény a társadalmi rendeltetésének megfelelő' joggyakorlást biztosítja. c) A R. 76. §-ának — már említett — (1) bekezdése értelmében a bérbeadónak a felmondással egyidejűleg másik megfelelő', ugyanabban a városban (községben) levő — beköltözhető — lakást kell felajánlania. E rendelkezés tehát az ugyanabban a városban (községben) levő beköltözhető lakás felajánlásával történő felmondást teszi lehetővé. A felajánlott lakásnak ugyanabban a városban (községben) való fekvése azonban a felmondásnak csak egyik feltétele. További feltétele, hogy a felajánlott lakás megfelelő legyen. A szóban levő rendelkezés helyes értelme tehát az, hogy a felmondás érvényességét már eleve nem lehet megállapítani akkor, ha a felajánlott lakás nem ugyanabban a városban (községben) van. De az ugyanabban a városban (községben) levő lakás felajánlása esetében is csak akkor állapítható meg a felmondás érvényessége, ha a lakás megfelelő. A felajánlott lakás megfelelőségének kérdésébea pedig — vita esetén — a bíróság dönt [R. 77. § (1) bek.]. Lehetséges, hogy a felajánlott lakás ugyanannak a városnak (községnek) az államigazgatási határain belül fekszik ugyan, de a nagyváros peremkerületének távoli részén vagy a községhez tartozó távoli tanyán. Ha ilyen esetben a felmondás érvényességének megállapítása az eset körülményeire tekintettel méltánytalan volna, a felajánlott lakás megfelelősége nem állapítható meg. A megfelelőség elbírálásánál jelentősége van a korábbi lakás fekvésének, a munkahelytől való távolságnak, a megközelíthetőségnek, a bérlő családi viszonyainak és egészségi állapotának, valamint a megfelelőség szempontjából számba jövő egyéb tényezőknek is. A bíróságnak tehát a felek jogos érdekeinek szem előtt tartásával és az eset összes körülményének mérlegelésével olyan határozatot kell hozni, amely egyik felet sem hozza méltánytalanul hátrányos helyzetbe. d) A R. 76. §-ának (1) bekezdése arra jogosítja fel az állampolgár tulajdonában álló lakás bérbeadóját, hogy másik megfelelő lakás felajánlásával mondhassa fel a lakásbérleti szerződést. A R. 77. §-a pedig arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, hogy milyen szempontok figyelembevételével kell dönteni a felajánlott lakás megfelelősége kérdésében. E § (1) bekezdése általánosságban jogosítja fel a bíróságot a megfelelőség tekintetében való döntésre. A jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bérbeadó a felajánlott cserelakást kisebb átalakítási munkának a saját költségére való elvégzésével, illetőleg elvégeztetésével megfelelővé tegye. Ha a megfelelővé tétel ily módon megvalósítható, a bíróság a felmondás érvényességét ez esetben is megállapíthatja attól függően, hogy a bérbeadó a szükséges munkákat meghatározott határidőn belül elvégzi (elvégezteti), tehát a lakást megfelelővé teszi. Ez a bérlő jogos érdekeit nem sérti, mert végső soron a lakása helyett másik megfelelő cserelakást kap, illetőleg a lakását nem kell el173