Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

ben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani [Ptk. 297. § (1) bek.]. A lakbért, illetőleg annak egy részét a bérbeadó rendszerint a bérlemény közterheinek, karbantartási és egyéb költségeinek a fedezésére fordítja, ez azonban nem szükségszerű és a bérbeadót ilyen kötelezettség nem terheli. Ezért a lakbért nem is lehet a Ptk. idézett rendelkezése alá eső szolgáltatásnak tekinteni. Nincs tehát jogi akadálya annak, hogy a bérló' a lakásbérleti jogviszonytól független, lejárt pénztartozását a bérbe beszámíthassa. c) A R. 61. §-ának(4) bekezdése szerint, ha a bérló' lakásbérleti jogviszonya a beszámítható költségének megtérülése előtt megszűnik, a bérbeadó köteles a hátralékos összeget a bérlő vagy jogutóda részére olyan részletekben megfizetni, ahogy azt a bérlő a bérbeszámítás útján érvényesíthette volna. E rendelkezéssel kapcsolatban merült fel a gyakorlatban az a kérdés, hogy lakáscsere esetén a korábbi bérlő bérbeszámítással még meg nem térült költségeinek a bérbe történő beszámítását az új bérlő igényelheti-e akkor, ha a különbözetet a korábbi bérlőnek ő fizette ki. A R. idézett rendelkezése a bérlőt vagy jogutódát jelöli meg olyan személyként, akik megtérítésre igényt tarthatnak. Az új bérlő azonban pusztán azon az alapon, hogy a korábbi bérlő lakását bérbe veszi, ennek bérbeszámítással még meg nem térült követelése tekintetében nem válik jogutódává. Az új bérlő tehát közvetlenül a bérbeadóval szemben nem léphet fel megtérítési igénnyel arra hivatkozva, hogy a régi bérlőt ő elégítette ki. A Ptk. 328. §-a azonban jogi lehetőséget biztosít arra, hogy a jogosult követelését szerződéssel másra átruházza (engedményezze). Az engedményezéssel az új bérlő az említett követelés tekintetében már a korábbi bérlő jogutódja lesz. Visszaélések és a kétszeres fizetés veszélyének elkerülése végett is tehát az a jogi megoldás célravezető, ha az említett esetben a korábbi bérlő a bérbeadóval szemben fennálló — bérbeszámítással meg nem térült — követelését az új bérlőre engedményezi. PK 55. szám A bérlő az épület karbantartásával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését akkor sem köteles tűrni, ha ezek nem eredményezik ugyan a lakás megsemmisülését, de a bérlemény helyiségeinek számában, alapterületében a bérlő törvényes érdekeit sértő változásokat okoznak. Ha a munkálatok olyan változásokkal járnak, amelyek a bérleti szerződés tartalmát (a lakás alapterületét, komfortfokozatát, bérét stb.) érintik, a szerződést megfelelően módosítani kell. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.)56. §-ának (3) bekezdése értelmében a bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és 165