Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

figyelembe kell venni (a járadékalapot a családi pótlék mint egyik jövedelemrész számításba vételével kell megállapítani). A baleseti járadék összegének meghatározásánál nem vehető figyelembe viszont a családi pótlék akkor, ha a baleset után a gyermeket eltartó másik szüló' részesül családi pótlékban. Ilyenkor a járadékalap kiszámításánál a meghalt szüló' által életében kapott családi pótlékot figyelmen kívül kell hagyni. PK 48. szám A baleseti járadék felemelése béremelkedés címén csak akkor igényelhető, ha a béremelésben a járadékos is részesült volna, ha nem szenved balesetet. A kártérítési felelősség szabályai szerint a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges vagy a károsult a helyreállítást alapos okból nem kívánja, köteles a kárt megtéríteni. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Ptk. 355. § (1) és (3) bek.]. A törvény meghatározza azt is, hogy kártérítés címén milyen igény támasztható. így kimondja, hogy kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges [Ptk. 355. § (4) bek.]. Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét — neki fel nem róható okból — nem éri el. Balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni [Ptk. 356. § (1) és (2) bek.]. A törvény említett rendelkezéseiből következik, hogy a balesetet szenvedett károsultnak általában teljes kártérítést kell kapnia, de következik az is, hogy a balesetért felelős személy csak a balesettel okozott kárt köteles megtéríteni, tehát nem köteles kedvezőbb anyagi helyzetbe hozni a károsultat annál, mint amilyenben baleset nélkül lett volna. A járadék tehát nem lehet jogalap nélküli gazdálkodás, illetőleg haszonszerzés forrása. Mindezekre figyelemmel a baleseti járadéknak béremelkedés címén történő felemelése iránt támasztott igény jogszerűsége szempontjából nyilvánvalóan lényeges körülmény, hogy a járadékos is részesült volna-e béremelésben, ha nem szenved balesetet. Ha ugyanis a bíróság a járadékot akkor is felemelné, ha a járadékos nem részesült volna béremelésben, ez arra vezetne, hogy nemcsak a kára térül meg, hanem a tényleges kárát meghaladó többlethez is jut. Erre azonban jogszerűen nem tarthat igényt. A baleseti járadék felemelése iránt támasztott igény esetében — a fentiekből következően — komoly jelentősége van a nyugdíjkorhatár elérésének is. Nem hagyható 155