Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

pedig, hogy — a Pp. 78. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest — e tekintetben a döntést a bíróságra bízhatják. Az érdekelt felet nem lehet elzárni attól, hogy jogvitás ügyében kezdettó'l fogva — tehát a szakigazgatási szerv eló'tti eljárásban is — ügyvédi képviseletet vegyen igénybe. Ezzel ügyvédi munkadíj formájában szükségképpen költsége merül fel, amely nyilvánvalóan eljárási költség. Ezért az előbb kifejtettek erre a költségre is vonatkoznak. PK 31. szám Ha a bíróság az államigazgatási eljárás után indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtása — a hasznok, károk és költségek kivételével — a szakigazgatási szerv hatáskörébe, ha ellenben a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, a végrehajtás a bíróság hatáskörébe tartozik. A Píké. 26. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakigazgatási szervnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésó'bb három nap alatt végre kell hajtania, s határozatának végrehajtásáról maga a szakigazgatási szerv gondoskodik. Abban az esetben, ha ez elmarad, és a bíróság a keresetet elutasítja, ez egyben a szakigazgatási szerv határozatának hatályban tartását jelenti, a végrehajtás alapja tehát ez a határozat marad. Ennélfogva az említett jogszabály értelmében a határozatot magának a szakigazgatási szervnek kell végrehajtania. A birtoklás kérdésében ugyancsak a szakigazgatási szerv határozata a végrehajtás alapja akkor is, amikor keresettel csak a határozatnak a hasznok, károk és költségek felől rendelkező részét támadták meg. A határozatnak a hasznok, károk és költségek felől rendelkező része tekintetében — a Ptké. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében — a végrehajtás minden esetben a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha azonban a bíróság a birtoklás kérdésében a keresetnek részben vagy egészben helyi ad, a szakigazgatási szerv határozatának helyébe a bíróság ítélete lép. Ennélfogva annak — mint saját határozatának — végrehajtása a Vht. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik. Az előbbiekből az is következik, hogy ha a bíróság a szakigazgatási szerv határozatának végrehajtását a Ptké. 27. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával felfüggesztette, utóbb azonban a keresetet elutasította, a végrehajtást a szakigazgatási szerv foganatosítja, illetőleg folytatja. Ha azonban a felfüggesztés után a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, a végrehajtás a bíróság feladata. Minthogy visszvégrehajtásra [14/1979. (IX. 17.) IM sz. rend. 18. §] csak akkor kerülhet sor, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot a bíróság megváltoztatja, a visszvégrehajtás elrendelése mindenkor a bíróság hatáskörébe tartozik, mert annak alapja már a saját határozata. Ha a szakigazgatási szerv által folytatott végrehajtási eljárás során szabálytalanság történt, annak orvoslására az államigazgatási eljárás keretében, az ott megengedett 125