Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

az, hogy a jogszabály a kisajátított ingatlan fejében járó kártalanítást egységes igénynek tekinti. A harminc napos perlési határidőn belül tehát a kereseti kérelem olyan követelés vonatkozásában is előterjeszthető, amelyet a tulajdonos az államigazgatási eljárásban nem érvényesített és amellyel kapcsolatban az államigazgatási hatóság a határozatában nem rendelkezett. A kisajátítási kártalanítási perben a Pp. 146. § és 247. §-ának a keresetváltoztatással kapcsolatos rendelkezéseit is alkalmazni kell. A Pp. 146. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes a keresetét az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset vagy azzal összefügg. Minthogy pedig a tulajdonosnak a kisajátítás folytán keletkezett különböző kártalanítási igényei ugyanabból a jogviszonyból — a kisajátításból — erednek, nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a tulajdonos a kellő időben megindított kártalanítási perben keresetváltoztatás útján olyan igényekre is kiterjeszthesse a kereseti kérelmét, amelyek vonatkozásában a perlési határidő már lejárt. Az ilyen igényt a Tvr. 19. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidő elmulasztása okából nem lehet elutasítani. A fellebbezési eljárásban ez a jog csak a Pp. 247. §-ában meghatározott korlátozásokkal érvényesülhet. így pl. csak a kisajátított ingatlanrész fejében járó kártalanítás iránt indított per fellebbezési szakában a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért már nem követelhető kártalanítás, a kisajátított ingatlanrészért követelt kártalanítási összeg azonban felemelhető. b) A 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 29. §-a értelmében a kisajátítási eljárásban ügyfél a kisajátítást kérő, az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetőleg szövetkezet, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, az ingatlannyilvántartásból — telekkönyvből — kitűnő egyéb jogosult stb.). A kisajátítási kártalanítási eljárást valamennyi érdekelt bevonásával kell lefolytatni. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes érdekeltek az államigazgatási eljárásban nem vettek részt és az őket megillető kártalanításról nélkülük döntöttek vagy egyáltalán nem döntöttek. E körülmény azonban nem zárhatja el a mellőzött érdekeltet jogos igényének érvényesítésétől. Ebből következik, hogy a kisajátítási kártalanítás iránt olyan érdekelt is indíthat keresetet a bíróság előtt, aki az államigazgatási eljárásban nem szerepelt ügyfélként. Ilyen esetben nincs szükség a kártalanítás kérdésében az előzetes államigazgatási eljárás megismétlésére vagy kiegészítésére. Ha azonban az államigazgatási eljárásban részt nem vett ügyfél a kisajátítás jogosultságát vitatja, a pert a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni és az érdekeltet a szükséges államigazgatási eljárás kezdeményezésének igazolására kell felhívni. 122