Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

b) A 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 2. §-ának(2) bekezdése szerint, ha a kisajátítani kért ingatlan birtokbaadása a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt megtörtént, a késedelmei kamat a birtokbaadás napjától jár. E rendelkezésből nyilvánvaló, hogy ez csak a kisajátítás jogcímén történő birtokbaadásra vonatkozik. Ha tehát a kisajátítani kért ingatlannak a kisajátítást kérő részére a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt történt birtokbaadása a kisajátítási eljárástól független jogcímen alapult, a kártalanítási összeg után az említett rendelet 2. §-ának(l), és nem a (2) bekezdésében meghatározott időponttól kezdve kell kamatot fizetni. Ilyen esetben ugyanis a kisajátítást kérő korábbi birtokbalépésének alapjául szolgáló jogviszony tartalmától függ, hogy a tulajdonosnak egyáltalán jár-e s milyen időponttól kamat vagy más ellenszolgáltatás. Az államigazgatási határozatban megállapított összeget meghaladó kártalanítás után kamatot csak kérelemre lehet megítélni, de a bíróságot ezzel kapcsolatban a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése és 146. §-ának (3) bekezdése szerint tájékoztatási, illetőleg figyelmeztetési kötelezettség terheli. Ha a volt tulajdonos a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követően is birtokban marad, a kisajátítást kérőt ilyen esetben is kamatfizetési kötelezettség terheli, és a kamat fizetésének kezdő időpontjára a 21/1976. (IX. 15.) PM számú rendelet 2. §-ának(l) bekezdése az irányadó. A Tvr. 20. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a kisajátítást kérő a kártalanítási összeget az ott meghatározott határidőn belül attól függetlenül köteles kifizetni, hogy a birtokbaadás eddig az időpontig megtörtént-e. Ilyen esetben a kisajátítást kérő a volt tulajdonossal szemben az ingatlan birtokbaadásáig terjedő időre — az eset körülményeihez képest — egyéb igényt (kártérítés, használati díj stb.) érvényesíthet. PK 27. szám A tulajdonoson kívüli más jogosult (haszonbérlő, haszonélvező stb.) is a kisajátítást kérővel szemben érvényesítheti a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás iránti igényét. Az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 6. §-a szerint az állam — ha a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik — a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével a kisajátított ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg. A 7. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények — a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével — megszűnnek. A továbbiakban a 14. § (1) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg. Ugyanakkor a 15. § (1) bekezdése kimondja, hogy a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni. 120