Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

egyébként a munkakörével, feladatkörével kapcsolatos. Ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató a saját nevében is helyreigazítást kérjen, ha a sajtóközlemény a jogi személyt is sérti. A sajtóközleménnyel érintett személy (magányszemély vagy jogi személy) igényérvényesítési jogosultságát nem érinti a Pp. 342. §-a (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely a közérdek sérelme esetében az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv) vezetője részére is lehetővé teszi sajtóhelyreigazítási igény érvényesítését. 77. A Ptk. 79. §-ában meghatározott sajtóhelyreigazítási igény per útján való érvényesítését a törvény a helyreigazításnak meghatározott határidőn belül írásban történő előzetes kéréséhez köti. A Pp. 342. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a sajtóhelyreigazítást a közlemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított harminc napon belül lehet írásban kérni a napilaptól, a folyóirattól (időszaki laptól), a Magyar Rádiótól és a Magyar Televíziótól, a Filmhíradó Szerkesztőségétől, illetőleg a Magyar Távirati Irodától. Ez a határidő a sajtóhelyreigazításhoz való jog megalapozásával függ össze, ezért a természetét tekintve anyagi jogi határidőnek minősül, számítására a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni (Ptké. 1.3—4. §-ai). Az anyagi jogi rendelkezések a késedelem kimentésére, a mulasztás igazolására nem adnak lehetőséget. Az előzetes igényközlés időpontjaként azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a helyreigazítást kérő irat a sajtószervhez megérkezett. A sajtószerv ugyanis csak ekkor juthat olyan helyzetbe, hogy helyreigazítási kötelezettségét teljesíteni tudja. Ettől kell számítani a Ptk. 79. §ának a (2) bekezdése szerint a közlésre megszabott — a sajtószervet terhelő — határidőt (nyolc nap, illetőleg a legközelebbi lapszám). A felperes a bíróságtól a sajtóhelyreigazítási perben csak azoknak a tényállításoknak a helyreigazítását kérheti, amelyeket a sajtószervhez a Pp. 342. §-ának (1) bekezdésében meghatározott harminc napon belül megérkezett írásbeli kérelmében megjelölt. Külön a peres eljárás során előterjesztett új igények tekintetében a sajtószerv meg lenne fosztva attól a lehetőségtől, hogy önkéntes helyreigazítást tegyen közzé. A peres eljárás során új igény érvényesítésének megengedése ellentétben állna a sajtóhelyreigazítási eljárás általános szabályaival, és az igényérvényesítésre megszabott határidők megkerülésére adna lehetőséget. III. A Pp. 343. §-ának (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani, továbbá, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolásnak (106—110. §) van helye. Ha tehát a sajtószerv az előzetes kérelem alapján a helyreigazítást megfelelő módon nem közli, a helyreigazítás elrendelése iránt a keresetlevelet a közlési kötelezettségre a Ptk. 79. §-ának (2) bekezdésében előírt határidő utolsó napját követő tizenöt nap alatt kell a bírósághoz benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a mulasztás igazolására — a Pp. erre vonatkozó szabályai szerint — lehetőség van. A határidő számításánál is a Pp. szabályai érvényesülnek. A Pp. 343. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a Pp. I —XIV. fejezetének rendelkezéseit a sajtóhelyreigazítási perekben a sajtóhelyreigazítási eljárásról szóló XXI. fejezetben foglalt eltérésekkel 106