Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

részek elhagyásával, a tényálláselemek téves következtetésre indító csoportosításával. Ilyen esetben is lehetővé kell tenni a helyreigazítást, ha a közlemény valóságos tartalma alkalmas valótlan tényállás kifejezésére, illetve a való tények hamis színben feltünteté­sére. Nyilvánvaló, hogy helyreigazításnak van helye akkor is, ha a sajtó valamely nyi­latkozat lényeges értelmének a megváltoztatásával, a nyilatkozat egyes elemeinek a kihagyásával vagy átcsoportosításával tünteti fel hamis színben a valóságot. ///. Nem adhat alapot helyreigazításra a személyiségi érdekek esetleges sérelme, ha nem tényállítás útján valósul meg. Ebből következően véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtóhelyreigazítás alapja. A sajtóközlemények körében a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti tárgyú vita szabad kibontakoztatása a társadalmi fejlődés nélkülözhetetlen feltétele, közéleti aktivitásra ösztönöz, társadalomformáló és személyiségalakító hatású. Az ilyen vitával kapcsolatos véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat általában nem lehet sajtóhelyreigazítás tárgya, mert a sajtóhelyreigazítás a tényállításokra korlátozó­dik. Az ilyen tárgyú közlemények olyan tényállításokat, tényközléseket is tartalmaz­hatnak, melyekre vonatkozóan esetenként éppen a rendelkezésre álló előzmények, adatok alapján állított, illetve feltételezett tények valósága vagy valótlansága a vita tárgya. Ez esetben sem lehet tehát helye sajtóhelyreigazításnak, és akkor sem, ha a tényállítás nem annak a személyére vonatkozik, aki igényt kíván érvényesíteni. A tár­sadalmi, politikai, tudományos, művészeti vita eldöntése nem a sajtóhelyreigazítási eljárásra tartozik. Más megítélés alá esik a bírálat, értékelés, ha a sajtóközlemény a megbírált sze­mélyt tévesen idézi, és ezzel a megbírált személyiségét érintően tesz vagy fejez ki valót­lan tényállítást, illetőleg tüntet fel való tényt hamis színben. Az ilyen tényállítás az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén sajtóhelyreigazítás alapja lehet. A sajtóközleményben foglalt álláspont, értékelés nem felel meg társadalmi rendel­tetésének akkor sem, ha a közlemény más személyiségét sértő valótlan tényállítást nem tartalmaz, ezért nem ad alapot helyreigazításra, de kifejezésmódjában indokolat­lanul bántó, lekicsinylő, lealacsonyító, durván sértő kifejezés használata okoz sérel­met (pl. politikai, művészeti, tudományos vitában felesleges, sértegetésre irányuló, a társadalomban kialakult érintkezési mód követelményei szerint sem megengedett közlési mód használata). Az ilyen sérelem orvoslása azonban nem a Ptk. 79.§-ában meghatározott sajátos sajtóhelyreigazítás, hanem a törvényben biztosított egyéb jogok érvényesítése útján történhet meg (Ptk. 76. §, 84. §). PK 13. szám /. Sajtóhelyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény — nevének megjelölésével vagy egyéb módon — utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tar­talmából felismerhető. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom