Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

let a meghozatala után a terhelt másfél évre sorkatonai szolgálatra vonult be. A másodfokú bíróság annak ellenére javító-nevelő munka büntetést szabott ki a terheltre, hogy az 1979. évi 11. sz. tvr. 67. §-a a) pontjának rendelkezése szerint a javító-nevelő munka nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedés után az elítélt legalább egy évi sorkatonai szolgálatot teljesít. A másodfokú bíróságnak a büntetés kiszabásával kapcsolatos ez az álláspontja a Btk 37. §-ának a rendelkezéseit sérti, mert az olyan büntetés, amelynek végrehajtására — előreláthatólag — nincs lehetőség, a büntetés célját nem szolgálhatja. A terhelt a magánlaksértés bűntettét nem azzal követte el, hogy a lakás bejárati ajtaját betörve oda behatolt, ugyanis a lakásnak maga is jóhiszemű, jogcím nélküli használója volt, hanem azzal, hogy a volt házastárs által kizárólagosan használt szobába — az ajtó kifeszítése útján — bement azért, hogy ott a sértettet bántalmazza. A bűncselekmény indítéka az volt, hogy a sértett akadályozta a terhelt lakáshasználati jogának zavartalan gyakorlását. Ilyen körülmények mellett a Btk 87. §-a (2) bekezdése e) pontjának alkalmazásával indokolt pénzbüntetés kiszabása. A pénzbüntetés kiszabásánál a Legfelsó'bb Bíróság a terhelt jelenlegi vagyoni helyzetét szem előtt tartva 40 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, és az egy napi tétel összegét 59 forintban állapította meg. (B. törv. II. 674/ 1982. sz.) (426/1983.) 9869. Gazdasági munkaközösségnél alkalmazott személlyel szemben javító-nevelő munka nem szabható ki. A városi bíróság a terheltet tartás elmulasztásának vétsége miatt 10%-os bércsökkentés mellett végrehajtandó 1 évi javító-nevelő munkára ítélte azzal, hogy a terhelt a büntetést a „Rakéta" Szolgáltató Gazdasági Munkaközösségnél rakodói munkakörben köteles letölteni. A városi bíróság ítélete ellen a büntetést kiszabó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 60. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha az elítélt az ítélet meghozatalakor munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban áll, a bíróság a javító-nevelő munka végrehajtására rendszerint ezt a munkahelyet és általában az ítélet meghozatalakor végzett munkakört jelöli ki. Ámde a Bv. tvr. 60. §-ának (1) bekezdéséből kitűnően minderre csak akkor kerülhet sor, ha a szóban levő munkáltató államigazgatási szerv, állami intézmény, az állam gazdálkodó szerve vagy szövetkezet. A terhelt azonban az eljárás adataiból megállapíthatóan az ítélet meghozatalának időpontjában gazdasági munkaközösségnél dolgozott, márpedig a 28/1971. (IX. 9.) MT számú rendelet l.§-ának (1) bekezdése szerint gazdasági munkaközösséget magánszemélyek hozhatnak létre. Ebből következik, hogy a gazdasági munkaközösség — annak ellenére, hogy a fentebb idézett rendelet 13. §-ának (1) bekezdéséből kitűnően alkalmazottat foglalkoztathat — nem tekinthető a Bv. tvr. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott olyan munkáltatónak, amelynél a javító-nevelő munka végrehajtható. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városii?íróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte, s az ügyet új eljárásra a városi bírósághoz visszaküldte. (B. törv. II. 206/ 1985. sz.) (173/1986.) 9861. A szerződéses üzletvezetővel szemben javító-nevelő munka nem szabható ki. A városi bíróság a terheltet súlyos testi sértés bűntette miatt 6 hónapi javító-nevelő 61