Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

ejtés a vámérdekek tényleges sérelmével jár. Ilyennek tekinthető az, ha az utas külföldről, harmadik személytől ajándékot hoz más belföldi személy részére, ez a vámáru ugyanis az Ajándék Vámtarifa rendelkezései alá esik, amely rendelkezések lényegesen eltérnek az Utas Vámtarifa szabályaitól, mind a vámmentesség köre, mind pedig a fizetendő vám összege tekintetében. Ilyennek tekinthető az utasforgalomban (postán küldés során) előforduló, a jogszabályban említett minden olyan tevékenység is, amely bármely módon az Utas Vámtarifa előírásainak, minőségi és mennyiségi korlátozásainak az áthágását eredményezi, illetőleg kiiktatja a devizahatóságnak az utólagos vámkezelési engedélyezésre vonatkozó eljárását (pl. valamely vámmentesség vagy vámkedvezmény kihasználása ilyennel nem rendelkező személy javára; kereskedelmi mennyiségű vagy 25 000 forintot meghaladó értékű — és így engedélyhez kötött — áru beküldése több személy között szétosztva stb.). Az adott ügyben a II—XVI. r. terheltként szereplő hozzátartozók és egyéb rokonok a vámhatóságot a vámérdekek tényleges sérelmével járó módon megtévesztették. A Vámkódex 2. számú mellékletében szereplő Utas Vámtarifa végrehajtási szabályai 3. pontjának 7. alpontja szerint ugyanis az elkövetés idején a magasabb értékű vámáruból egy személy fajtánként csak 1 db behozatalára volt jogosult. Az I. r. és a II. r. terheltek tehát személyesen semmiképpen sem vámkezeltethették volna a 22 db számológépet, mivel az mennyiségénél és jellegénél fogva kereskedelmi áru. Az azonban, hogy a szóban levő műszaki cikkeket hozzátartozóik és rokonaik útján küldték be az ország területére, akik elhallgatták, hogy az áru az I. r. és a II. r. terheltek — mint tulajdonosok — megbízása alapján került be az országba, olyan magatartás volt, amely alkalmas a Btk 312. §-a (1) bekezdése a) pontjának II. fordulata szerinti csempészet elkövetésére vonatkozó felbujtói bűnrészesség megállapítására. Tekintettel azonban arra, hogy a tárgyaláson részt vevő ügyész a Be 209. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyaláson a csempészet bűncselekményével kapcsolatos vádat elejtette: az elsőfokú bíróság nem sértette meg az eljárásjogi rendelkezéseket, amikor ezzel kapcsolatban a büntető eljárást a Be 213. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján megszüntette. (B. törv. III. 223/1985. sz.) (170/1986.) IV. Fejezet Büntetések és intézkedések I. Cím A büntetések A szabadságvesztés 40-46. § 9846. Többszörös visszaesővel szemben eggyel szigorúbb büntetésvégrehajtási fokozat alkalmazása. A városi bíróság az I. r. és a II. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett lopás bűntettében állapította meg, ezért az I. r. vádlottat mint többszörös visszaesőt 10 hónapi szabadságvesztésre és a közügyek gyakorlásától 2 évi eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, 52