Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

ben változás következett be. Mivel azonban a törvényes képviselet vonalán a korábbi képviselő (az anya) a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt tudatosan elmulasztotta: a magánindítvány előterjesztésének jogosultsága — kimerülése folytán — már nem szállhatott át az újabb törvényes képviselőre. Ezért a megyei tanács vb gyermek- és ifjúságvédő intézetének igazgatója által előterjesztett magánindítványnak nincs joghatálya (az adott esetben nem jogosulttól származónak tekintendő) annak ellenére, hogy ebben az időben már ez a szerv látta el a kiskorú sértett törvényes képviseletét. b) A kiskorú sértettet ért bűncselekmény büntethetőségét megalapozó magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is önállóan jogosult. A büntető ügyben eljárt hatóságok és bíróságok azonban ez ideig nem derítették fel, hogy a magánindítvány előterjesztésére melyik gyámhatóság a jogosult; az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gyámügyi szervnek van-e tudomása a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről és az elkövető kilétéről; mikor szerzett erről tudomást és terjesztett-e elő magán ndítványt. Az iratoknál feltalálható a s-i közös községi tanács szakigazgatási szerve részéről 1983. szeptember 23. napján előterjesztett magánindítvány, amellyel kapcsolatosan az 1983. december 14. napján kelt iratában ugyanezen gyámügyi szerv úgy nyilatkozott, hogy a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről és elkövetőjének kilétéről 1983. szeptember 23. napján a rendőrség tájékoztatása révén szerzett tudomást. A gyámhatósági eljárásról szóló, s időközben több ízben módosított 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendeletnek az általános és különös illetőségről szóló szabályaiból (8., 14., és 15. §) az állapítható meg, hogy a kiskorú sértettet érintő gyámhatósági jogok és kötelezettségek azt a gyámügyi szervet illetik meg és illették meg korábban is, amelyik a kiskorú sértett állami gondozásba vételét elrendelte. így ez a gyámügyi szerv jogosult a magánindítvány előterjesztésére is. Szinte bizonyossággal állítható, hogy a kiskorú állami gondozásba vétele felől nem a s-i közös községi tanács szakigazgatási szerve határozott, így ez a gyámügyi szerv nem jogosult arra, hogy a kiskorút ért bűncselekmény vonatkozásában a magánindítványt előterjessze. Az előbbiekre figyelemmel a büntethetőségi akadályt érintően az ügy nincs kellően felderítve, ezért az ügyben hozott ítéletek megalapozatlanok. 2. Az erőszakos közösülés a Btk 197. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint súlyosabban minősül, ha a sértett az elkövető felügyelete alatt áll. A minősített eset büntethetőségéhez a törvény szerint magánindítvány nem szükséges. A felügyeleti viszony a bírói gyakorlat szerint igen széles körű fogalom, magában foglalja az állandó vagy ideiglenes, az átmeneti vagy tartós, az egyszerű szóbeli megbízáson vagy jogszabályon alapuló felügyeleti viszonyt. Az adott ügyben a 12 éven aluli sértett a terhelt lakásán tartózkodott, ellátást kapott, és ott is aludt. Ezt használta ki a terhelt a bűncselekmény elkövetésére, miután a sértettet leitatta. Ilyen körülmények között tisztázni kellett volna, hogy a terhelt felügyeletet gyakorolt-e a gyermekkorú sértett felett, mert ennek a bűncselekmény minősítése szempontjából jelentősége van. A kislány anyja a nyomozás során úgy nyilatkozott, hogy a sértett kérte meg, engedje, hogy a terheltéknél aludhasson. A nevezett arról nem beszélt, hogy a gyermek felügyeletét kifejezetten rábízta-e a terheltre vagy annak feleségére. A felügyelet kifejezett rábízása vagy ráutaló magatartás nélkül, illetve annak elfogadása hiányában pedig a minősített eset nem állapítható meg. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozatai megalapozatlanok, ezért azokat hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárás lefolytatására a városi bíróságnak visszaküldte. 49