Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

beletörődve letett arról, hogy unokájának megölését bármilyen módon megakadályozza. Ebből pedig csakis az a jogi következtetés vonható le, hogy a II. r. vádlott az általa felismert bűncselekmény elkövetéséhez — tudatos kötelességszegése révén — szándékosan segítséget nyújtott, ekként az emberölés bűntettéhez kapcsolódó részesi — a Btk 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bűnsegédi — magatartást fejtett ki. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a II. r. vádlott cselekményét a Btk 166. §-ának (1) bekezdése szerinti emberölés bűntettének minősítette, amelyet bűnsegédi minőségben valósított meg. (Legf. Bír. Bf. II. 504/1985. sz.) (410/1985.) 9821. Az elkövetés időpontjának kérdése bűnsegédi bűnrészesség esetén. A városi bíróság az 1983. november 14. napján jogerőre emelkedett ítéletével a II. r. terheltet — mint bűnsegédet — kábítószerrel visszaélés bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 8 hónapi, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint pénzmellékbüntetésre ítélte. A tényállás lényege a következő. A II. r. terheltet a járásbíróság az 1982. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett ítéletével kábítószerrel visszaélés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 évi szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A terhelt ismerőseitől nagyobb mennyiségű, kitöltetlen orvosi vényt szerzett, melyekre bélyegzőlenyomatot hamisított. 1982 nyarán — az 1982 szeptember hónapját megelőző időszakban — három alkalommal, összesen 15—18 vényt adott át az I. r. terheltnek, noha tudta, hogy a nevezettnek azért van szüksége a receptekre, mert azok felhasználásával pszichotrop anyagnak minősülő Gracidin nevű gyógyszert akar a saját részére kiváltani. Az I. r. terhelt az orvosi vényekre valótlan adatokat (egy nem létező orvos nevét stb.) írt, s az így meghamisított receptekkel 1982 nyarától 1983. február 23. napjáig — amikor az egyik gyógyszertárban a hamisítást felfedezték — rendszeresen Gracidint váltott ki. A tettesi cselekmény végrehajtása előtt kifejtett bűnsegédi magatartás mindaddig nem bűncselekmény, amíg a tettes a bűncselekményt véghez nem viszi vagy legalábbis azt meg nem kísérli. Ami a részeseket illeti: az elkövetési idó't nem lehet olyan időpontra tenni, amikor a bűncselekmény még létre sem jött, hanem az reájuk nézve is megegyezik a bűncselekmény megvalósulásának időpontjával. Ez az érvelés azonban téves. A tettes akkor követi el a bűncselekményt, mikor a törvényi tényállás valamelyik elemét megvalósítja, illetőleg a tevékenységével összefüggésben az megvalósul (pl. eredménybűncselekménynél az eredmény bekövetkezik). A bűnsegédi cselekmény, amely nem tényállásszerű magatartás időben elkülönülhet a tettesi cselekménytől, azt — mint a jelen esetben — meg is előzheti. A bűncselekmény elkövetését megelőző bűnsegély voltaképpen előkészületi jellegű magatartás; nevezetesen a bűnsegéd a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges feltételeket biztosítja a tettes számára. A bűnsegéd (kivéve, ha a törvény a szóban forgó bűncselekmény előkészületét külön büntetni rendeli) valóban csak akkor büntethető, ha a tettes a bűncselekmény véghezvitelét legalább megkísérli, s cselekményét a tettes által egészében vagy részben megvalósított törvényi tényállás szerint is kell minősíteni. Következésképpen a bűnsegéd büntetőjogi felelősségre vonásának lehetősége általában a tettesi magatartás kifejtése időpontjában nyílik ugyan meg, ám felelősségének alapja a saját konkrét tevékenysége, vagyis az elkövetés alatt, illetőleg azt megelőzően tanúsított — bűnsegélyt képező — közreműködése. 35