Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

A vádlott bántalmazása következtében a sértett a bal oldali VII. és X. borda, valamint a lapocka törését és testszerte zúzódásos sérüléseket szenvedett. A töréses sérülések mintegy 6 hét alatt gyógyultak. Részben tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott súlyos testi sérülést okozó cselekményét folytatólagosan elkövetettnek minősítette. Az elkövetett cselekmény több bántalmazási mozzanatból álló, de időben és helyileg folyamatos és nem folytatólagosan megvalósított magatartás: a vádlott cselekménye tehát természetes egységet alkot. A Legfelsőbb Bíróság ezért megváltoztatva az elsőfokú bíróság ítéletét, mellőzte a „folytatólagos" elkövetésre történt téves utalást. Alaptalan a személyi szabadság megsértésének a Btk 175. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint történt minősítése ellen irányuló fellebbezés. A vádlott a sértett súlyos eredményt kiváltó testi bántalmazásától függetlenül a nevezett sanyargatásával valósította meg e bűncselekményt már azzal, hogy az utcán a nyakára hurkolt szíjjal vonszolta, akinek további lelki gyötrelmet okozott azáltal, hogy ismételt bántalmazását kilátásba helyezve egy kamrába zárta be, melynek ajtaját beszögezte. Nincs tehát szó ugyanannak a körülménynek a vádlott terhére történő kétszeres értékeléséről. (Legf. Bír. Bf. 93/1983. sz.) (338/1984.) 9791. Az ittas járművezetés vétsége folytatólagosságának téves megállapítása. A városi bíróság a vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett ittas járművezetés vétségében állapította meg. A megállapított tényállás lényege a következő. A vádlott a város belterületén közlekedett a tulajdonában levő segédmotoros kerékpárral, amelyet 2,13 ezrelékes véralkoholszintnek megfelelő közepes fokú ittas állapotban vezetett. A rendőrjárőr a vádlottat igazoltatta, majd vérvételre előállította. Járművezetői engedélyének visszavonására került sor. A rendőri intézkedést követően a vádlott a segédmotoros kerékpárját a benzinkútig tolta, ott megtankolt, majd arra felülve pedálozva közlekedett, ekkor vérében 1,82 ezrelékes véralkoholszintnek megfelelő közepes fokú alkoholos befolyásoltság volt. E második alkalommal is rendőri igazoltatásra került sor, amelynek következtében előállították vérvételre. A vádlott cselekményével megszegte a KRESZ 4. §-a (1) bekezdése c) pontjának rendelkezését. A városi bíróság a megalapozott tényállás alapulvételével okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, a cselekmény minősítése azonban nem felel meg a büntető anyagi jogi szabályoknak. A vádlott azzal a magatartásával, hogy a rendőri intézkedést követően a segédmotoros kerékpárral pedálozva közlekedett, a Btk 188. §-ának (1) bekezdése szerinti közlekedési bűncselekményt már nem követte el. Az említett törvényi tényállásban szereplő közúti gépi meghajtású járműveken ugyanis azokat a járműveket kell érteni, amelyeket beépített erőgép hajt. Ennyiben a gépjármű fogalom a Btk-ban tágabban értelmezendő, mint a KRESZ Függelék II. része b) pontjában. Ennek megfelelően büntetőjogi szempontból a segédmotoros kerékpár is gépi meghajtású járműnek tekintendő, amennyiben az a beépített motor működtetése által halad. A motor működtetése nélkül viszont a segédmotoros kerékpár csak kerékpárként értékelhető, s emiatt annak ittas vezetésével — tényállási elem hiányában — az ittas járművezetés vétsége el sem követhető. Az ilyen cselekmény az ittas vezetés szabálysértésének [1968. évi I. tv. 116/A. §] megállapítására lehet alkalmas. 21