Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

bűncselekménnyel együtt — akár ugyanazon magatartással — a személyi tulajdont is károsítja: bűnhalmazat valósul meg. Ennélfogva a vádlottnak az ítéleti tényállásban megállapított, a magánszemélyek terhére elkövetett lopásait további 3 rb., a Btk 316.§-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdésének c) és d) pontjai folytán a (4) bekezdésének b/1. pontja szerinti lopás bűntettének minősítette. (Legj. Bír. Bf. I. 528/1984. sz.) (1/1985.) 9774. A közlekedés biztonsága elleni bűntett és az ennek elkövetése során megvalósított rongálás: valóságos alaki halmazat. A járásbíróság a terheltet közlekedés biztonsága elleni bűntett és kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt halmazati büntetésül szabadságvesztésre ítélte. A terhelt este ittasan autóstoppal akart a lakóhelyére eljutni. A város lakott területének végét jelző táblánál az út menetirány szerinti jobb oldalán állva integetett e célból az arra haladó gépkocsiknak, azokra azonban nem vették fel. Kezébe vett ekkor egy kb. 10 cm-es követ, hogy azzal bedobja a legközelebb meg nem álló gépkocsi szélvédőjét. Ekkor haladt arra személygépkocsijával a sértett, egy utast szállítva. Mivel a jelzésére a sértett nem állt meg, a terhelt a kővel betörte a sértett személygépkocsijának szélvédő üvegét. A sértett nyomban fékezett, és mintegy 80 m után, részben az út bal oldalára áthaladva tudta csak a járművét megállítani. A szélvédő törésével a szabálysértési értékhatárt meghaladó összegű kár keletkezett. A megyei bíróság a terheltet a kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, mert álláspontja szerint a közlekedés biztonságát sértő bűncselekmény a rongálással valósult meg, ezért a bűnhalmazat megállapítása kétszeres büntetőjogi értékelést jelent. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A közlekedés biztonsága elleni bűntett és a rongálás ezzel kapcsolatban megvalósult alakzata között — egyrészt a közlekedés biztonságának védelme, másrészt a vagyonvédelem érdekköreit figyelembe véve — valóságos alaki bűnhalmazat állapítható meg. Ezen túlmenően a terhelt cselekményét a Btk 184. §-a (1) bekezdésében írt elkövetési magatartások közül a „közlekedő jármű vezetője elleni erőszak" útján valósította meg, mert a közvetlenül a dologra irányult erőszak közvetve vitathatatlanul a gépkocsi vezetője ellen irányult és arra is hatott. Ennél az elkövetési magatartásnál pedig eleve kizárt annak feltételezése, hogy a rongálással való bűnhalmazat megállapítása kétszeres büntetőjogi értékelést jelentene. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a terhelt cselekményét a Btk 324. §-a (1), illetve (2) bekezdésének a) pontja szerinti kisebb kárt okozó rongálás vétségének is minősítette. (B. törv. IV. 119/1983.) (252/1984.) 9775. Az embercsempészés annyi rendbeli bűncselekmény, ahány személy tiltott határátlépéséhez az elkövető segítséget nyújt, erre ajánlkozik vagy vállalkozik. Az elsőfokú bíróság a vádlottat 15 rb. üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette miatt szabadságvesztésre ítélte. A megállapított tényállás szerint a vádlott 15 alkalommal összesen 64 személyt szöktetett át a magyar— osztrák határon. A másodfokú bíróság az embercsempészés bűntettét 64 rendbelinek minősítette. A cselekmények jogi minősítésének a megváltoztatását a következőkkel indokolta. Az elsőfokú bíróság annyi rendbelinek minősítette az embercsempészés bűntettét, ahány alkalommal a vádlott a kamionban jogellenesen személyeket szállított kül18