Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

A megyei bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatását azzal indokolta, hogy a terhelt a lopott dolog megtartása végett alkalmazott bántalmazásban megnyilvánuló erőszakot az éjjeliőrrel szemben, ezért cselekménye a Btk 321.§-ának (2) bekezdése értelmében rablásnak minősül. A könnyű testi sértés vétsége a rablás bűntettébe beolvad, mivel az erőszak alkalmazása rendszerint valamilyen sérülés okozásával jár. A megyei bíróság álláspontja szerint az adott esetben a lopás éppen amiatt min ősül rablás bűntetteként, mert a terhelt a lopott dolog megtartása érdekében bántalmazta az éjjeliőrt. Ha a bíróság az I. r. terhelt terhére a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot is megállapítaná, ugyanazt a körülményt kétszer értékelné. Mind az első-, mind a másodfokú ítélet törvénysértő a halmazati szabályok téves alkalmazása, valamint a büntetés mértéke miatt. a) A megyei bíróság a terhelt bűnösségének a rablás bűntettében való megállapításával kizárólag a műtrágya erőszak alkalmazásával történt elvételét értékelte. A rablás elkövetésekor alkalmazott erőszaknak nem szükségszerű velejárója, hogy közfeladatot ellátó személy ellen irányuljon. Az adott esetben a terhelt cselekményét az a tudati törekvés motiválta, hogy a műtrágyát mindenáron megtartja, még akkor is, ha ennek érdekében közfeladatot ellátó személlyel szemben kell erőszakkal fellépnie. A rablás bűntette és a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette elkövetési magatartásának egyes mozzanatai ekként elhatárolhatók, és a terhelt cselekménye mindkét jogvédte érdeket sérti. Ennélfogva a két bűncselekmény halmazatát kellett volna megállapítani. b) Az I. r. terhelt bűnhalmazatot megvalósító cselekménye miatt kiszabható büntetés törvényi alsó határa két évi szabadságvesztés, és a Btk 87. §-a (2) bekezdése c) pontjának alkalmazása esetén sem lehet 1 évi szabadságvesztésnél kevesebb. Ezért az eljárt bíróságok által megállapított 8 hónapi szabadságvesztés törvénysértően enyhe büntetés. A büntetés mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a terhelt fiatal felnőtt voltát is. Ezekhez képest I. r. terhelt javára a. Btk 87. §-a (2) bekezdésének c) pontja alkalmazható. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a terhelt cselekményét a Btk 321.§-ának (2) bekezdése szerinti rablás bűntettének és azzal bűnhalmazatban a Btk 230. §-ának c) pontja szerinti közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősítette, és a terheltet 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. (B. törv. II 106 1983. sz.) (2/1984.) 9770. Bűnhalmazat lielyett egy rendbeli bűncselekmény megállapításának van Ixelye, ha az elkövető két vagy több közfeladatot ellátó személy ellen, azok egységes eljárása során alkalmaz erőszakot. A katonai bíróság az I. r. honvéd vádlottat és a II. r. polgári egyén vádlottat 2—2 rb. közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében mondotta ki bűnösnek. A sorkatonai szolgálatot teljesítő I. r., valamint a II. r. vádlott a vádbeli napon nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott, majd a délutáni órákban az egyik étterem előtt összeverekedett. Eközben az I. r. vádlott elesett és a feje vérzett. Az étterem dolgozói ezért mentőt hívtak. A mentőgépkocsival a mentőorvos, két mentőápoló és egy mentősegéd érkezett a helyszínre. Valamennyien mentős egyenruhában, illetőleg fehér köpenyben voltak. Amikor a helyszínen a mentőgépkocsiból kiszálltak, a vádlottak nyomban nekitámadtak a mentőorvosnak, őt ököllel mindketten megütötték, majd a segítségére 14