Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

tében is a foglalási jegyzőkönyvben rögzített 140 000 forint értékben lefoglalt ingókról. E vádlott esetében a felsorolt ingóságok 1/2 tulajdoni hányadában vonhatók vagyonelkobzás alá. Az 1/2 részben ugyanis házastársa, a VI. r. vádlott a tulajdonos, tehát az ingók a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak. A VI. r. vádlottal szemben a megváltozott jogi minősítés új büntetés kiszabását indokolta. A büntetlen előéletű, egy gyermek eltartására kötelezett vádlott a bűncselekmény-sorozatot éveken keresztül, a társadalmi vagyont megkárosítva folytatta. Figyelemmel bűnsegédi bűnrészességére, társaihoz viszonyítottan az egyes cselekményekben tanúsított csekélyebb magatartására, a Legfelsőbb Bíróság a Btk 87. §-a (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásával a cselekmény tárgyi súlyával és a vádlott személyi társadalomra veszélyességével arányos 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztést és a Btk 62. §-ának b) pontja alapján mellékbüntetésül vagyonelkobzást is kiszabott. Az I. r. és VI. r. vádlottak házastársak és a lefoglalt ingóságok a házastársi vagyonközösség részei. Figyelemmel az 1979. évi 18. sz. tvr. (Vht) 82. §-ának (1) és (3) bekezdéseire, a két vádlott közös tulajdonában levő 60 000 forint értékű személygépkocsit a vagyonelkobzás keretében elkobozta, így a VI. r. vádlott 1/2 tulajdoni hányada 30 000 forint, míg az I. r. vádlottól további 20 000 forint értékű ingóságot is elkobzott a vagyonelkobzás keretében. A Vht 82. §-ának (1) bekezdése értelmében ,,ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a vagyonközösségből őt illető eszmei hányad [1974. évi I. tv. (Csjt) 27. §] értékéig". A felhívott végrehajtási rendelkezés értelmében a VI. r. vádlottat nem érintheti a házastársát — az I. r. vádlottat — terhelő 20 000 forint értékű vagyon elkobzása. Ebben az értékben a VI. r. vádlott igényper során kérheti az őt illető eszmei hányad értékének megfelelő meghatározott vagyontárgyaknak a különvagyonába juttatását. Ezek az elvek érvényesülnek egyébként a II. r. vádlott és a felesége között fennálló, a II. r. vádlottat terhelő vagyonelkobzás tekintetében is. A II. r. vádlott felesége a már említett külön eljárás keretében követelhet a még fennálló közös vagyonból 50 000 forint értéket. A vagyonelkobzás végrehajtásának nem akadálya tehát a házastársi vagyonközösség fennállása; az elkobzott ingóságok az állam tulajdonába kerülnek, a házastárs pedig a saját tulajdoni hányada erejéig más vagyontárgyból, illetve vagyonból elégítheti ki magát [Vht 82. § (2) és (3) bek.]. (Legf. Bír. Bf. I. 752/1980. sz.) (214/1981.) 8504. Ha a több elkövető testi épség okozására irányuló szándékkal bántalmazza a sértettet, társtettesség folytán az az elkövető is súlyos testi sértés miatt tartozik büntetőjogi felelősséggel, aki saját tevékenységével csupán 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. A városi bíróság az I. r. terheltet súlyos testi sértés bűntette miatt — végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett — 4 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzmellékbüntetésre; a II. r. terheltet pedig könnyű testi sértés vétsége miatt 40 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 50 forintban állapította meg. Az I. r. terheltet kötelezte 390 .58